Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945

— A megye községeinek száma. — A községek megoszlása a pótadó nagysága szerint (50%-ig és 50% felett). — Hány község tartotta magát a költségvetési keretek között? — Történt-e hitelátruházás? 5. Pénzügyi feladatok az önkormányzati igazgatásban 1945—1947 A közigazgatás újjászervezése idején az önkormányzati pénztárak szinte teljesen üresek voltak. A pénz legnagyobb részét a tisztviselők menekülésükkor — a kiürítési utasítások értelmében — magukkal vitték, más része a harcok idején eltűnt vagy megsemmisült. Ugyanakkor a közigazgatás pénz nélkül nem tudott funkcionálni. Az elöljáróságok, a polgármesteri és alispáni hivatalok kölcsönöket vettek fel még 1945 tavaszán, és ezzel biztosították a működés anyagi feltételeit. A kölcsönöket helyi pénzintézetektől, magánosoktól vették fel, de amint a viszonyok megengedték, az önkormányzatoknak az anyagiakat az állam kölcsönözte. Az 1945. évi költségvetések 1945 nyaráig készültek el. A költségvetések jóváhagyása azonban késett, mert a belügyi kormányzat a költségvetéseket egybe akarta vetni az előző évivel, csakhogy az 1944. évi költségvetések igen sok hivatalban nem voltak meg, s ez akadályozta az 1945. évinek mielőbbi jóváhagyását. A pénzügyminiszter és a belügyminiszter az 1945. évi vármegyei háztartási, nyugdíjas egyéb alapok költségvetésének összeállítására augusztus elején adták ki a rendelkezést. Nyilvánvaló, a költségvetést csak megemelt pótadóval lehetett úgy elkészíteni, hogy költségvetési hiány ne lépjen fel. Ezért mindkét tárca vezetője arról rendelkezett, hogy a pótadót jelentősen megemelik a kis- és nagyközségekben. Ez Fejér megye községeiben 70% -os volt.

129 A thj. városokban a háztartási alap kiadásainak fedezésére ugyancsak pótadót vetettek ki. Ennek mértékét a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel együtt állapította meg. A pótadó kivetését a belügyminiszter sürgette, mert ezáltal a városok fizetőképességét kívánta elősegíteni. A két miniszter közösen arról is intézkedett, hogy a városok az 1945. évi háztartási alap költségvetésének elkészítésével párhuzamosan az 1946. évi költségvetést is állítsák össze. A két tervezetet a törvényhatósági bizottság közgyűlése tárgyalta meg, illetve hagyta jóvá. Ebből az 1945. évi háztartási alap költségvetését tudomásulvétel végett kellett felterjeszteni a belügy-, illetve a pénzügyminiszterhez, míg az 1946. évit a közgyűlési határozat mellékelésével jóváhagyásra küldték meg.

130 A megyei pénzkezelés 1945. július 1-jéig házipénztárban folyt. A pénzügyminiszter in129 Csizmadia A.: i. m. uo. 130 Vö. 94.437—1945. IV. B. M. sz. r.