Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945

a községi közgyűlésen a képviselő-testület élethossziglan választotta meg. A községi orvost azonban a belügyminiszter nevezte ki. A községi jegyző szaktisztviselő volt, az adminisztráció vezetője. A gyakorlati munka során a jegyző föléje nőtt a bírónak, illetve valamennyi községi egyedi szervnek. Ez a magyarázata annak, hogy az önkormányzati testületeket — a képviselő-testületet és az elöljáróságot — kezében tartotta, és érvényesült a jegyző kiemelt szerepe a községi igazgatásban. Jegyzőt minden község tartott: a kisközségek körjegyzőségbe tömörültek. 2—3—4 kisközség tartozott egy-egy körbe. A nagyközség saját maga tartotta el a jegyzőjét, a kisközségek esetében pedig az alispán határozta meg, hogy milyen arányban terhelik az egyes községeket a jegyzőtartás terhei. A jegyző felett a felügyeleti és ellenőrzési jogot önkormányzati ügyekben elsősorban a községi képviselő-testület, másodsorban a járási főjegyző gyakorolta. A fegyelmi eljárást a jegyző ellen az 1929. évi 30. tc. IV. része szabályozta, s fegyelmi eljárást elrendelhetett ellene a járási főjegyző, az alispán, a főispán, a belügyminiszter, de a közigazgatási bizottságnak, a törvényhatósági kisgyűlésnek és a közgyűlésnek is joga volt erre. Elsőfokú fegyelmi hatóság az alispán, másodfokon a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya, harmadfokon a fegyelmi bíróság volt. A községi jegyzőre vonatkozó jogszabályok nagyobb része érvényes az 1945 utáni önkormányzatok közigazgatási gyakorlatában is. A községi elöljárók közül a bíró, a pénztáros tiszteletdíjban részesült. 1947. augusztus 28-án a kormány úgy rendelkezett, hogy a falusi bírókat, a pénztárosokat a XII—IX. fizetési fokozatokba sorolják be. Mégpedig: A községi bíró a fizetési osztályban előírt törzsfizetés 80%-át, a pénztárnok 60%-át kapja. Megszüntették az egész napos elfoglaltsággal járó kisbírói státust, és helyette 1947. augusztus 1-jei hatállyal községi altiszti állást szerveztek. A községi altiszteket a képviselő-testület választotta. A választást jelölés előzte meg; a kijelölő bizottság elnöke a községi bíró volt, tagjait (3 főt) pedig a képviselő-testület küldte ki, illetve a községi jegyző hivatalból tagja a bizottságnak. A községi altiszt illetményeit a vármegyei altisztekre vonatkozó illetményügyi jogszabályok alapján kapta.

m 121 Pl Arch. 274. f., 15. cs., 32. ó". e. Az irat kelte 1947. nov. 11. Lakosság száma: Fiz. osztály: Tiszteletdíjat kap 1000 főn alul 1000 - 3000 3000-5000 5000- 10000 10 ezren felül XII. XI. X. IX.