Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945

1945. január 14-én további kinevezések történtek: Tóth Béla Márkus Ferenc Herboly Zoltán Erőss János kommunistapárti Borsod megye és Miskolc thj. város továbbá Zemplén és Abaúj megye, Gömör és Kishont megye Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Kecskemét thj. város szociáldemokrata Bács-Bodrog megye és Baja thj. város parasztpárti Szatmár-Bereg-Ugocsa megye (Szabolcs-Ung megye mellett) kisgazdapárti 1945. február 18-án került sor Baráth Endre kisgazdapárti politikus kinevezésére JászNagykun-Szolnok megyébe. Csak a harcok végleges megszűnte után történt a dunántúli törvényhatóságokba kormánymegbízottak (főispánok) küldése. Ezek a kinevezések április 28-án láttak napvilágot,

79 bár a főispánok legtöbbje április 15-e után a törvényhatóságokban tevékenykedett, s munkásságukról a helyi sajtó is hírt adott. 1945 áprilisában került Szabó István Fejér megyébe és Székesfehérvár thj. városba, Vidovits Ferenc Somogy-, Jackó Pál Vas-, Rainprecht Antal Veszprém-, B. Molnár Sándor Zala-, Pálfi Gyula Zemplén-, Hám Tibor Sopron megyébe és Sopron thj. városba, Balogh István Szatmár-Bereg-Ugocsa-, Cserna Sándor Tolna megye főispáni tisztségébe. Tolna megyében 1945 áprilisában leváltották a szovjet katonai szervek által megyei megbízottnak kinevezett Klein Kálmánt, akinek intézkedései egyébként is az Ideiglenes Nemzeti Kormány elképzeléseit egyre inkább keresztezték.

80 b) Az 1030—1945. sz. kormányrendelet a területi és helyi közigazgatás átszervezéséről A kormányrendelet megjelenésére a hadműveletek teljes megszűnése után került sor. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945 áprilisában fokozatosan a fővárosba tette át székhelyét. 1945 áprilisától a háború már nem volt gátló tényező a közhatalom gyakorlásában. A kormány hatékony működése korábban is megmutatkozott, melyet éppen a közigazgatás helyi szerveinek munkája nyomán sikerült elérnie. A januári fegyverszüneti tárgyalásokon a szövetséges hatalmak képviselőinek a szovjet külügyminiszter tájékoztatást adott a magyarországi közállapotokról, közte a területi 79 Magyar Közlöny, 1945. január 27. sz. 80 Bihari Ottó: Tolna megye közigazgatása 1945—1949 között. Tanulmányok Tolna megye történetéből. V. k. Szekszárd, 1974. (Továbbiakban: Bihari O.: i. m.) 459—476. old. {Cserna Sándor is szembekerült a helyi politikai erőket megtestesítő megyei tisztikar nagyobb részével, sőt a törvényhatósági bizottsággal is. A Tolna megyei törvényhatósági bizottság újjáalakuló ülésén a főispán felszólította a delegáló pártok vezetőit, hogy a bizottsági tagok adatait küldjék be hozzá. Ennek a felszólításnak a pártok rendkívül vonakodva és csak szeptember 20-ig tettek eleget. Ez is oka volt anak, hogy a megyei közgyűlést késve, október 16-án tudták egybehívni. Cserna Sándor a helyi politikai csatározásokba is belemerült, és bele is bukott. 1945. december l-jén a főispán a kisgazdapárti Szenté László lett.)