Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

IV. A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI 1948-1949

hanem csakis a tényt kellett megállapítani. Az ítélet ezekből már előre köztudott volt. Államellenes bűncselekményt követtek el azok a gazdák, akik beszolgáltatási kötelezettségüknek nem tettek eleget. A feljelentéseket a községi elöljáróságok 1948 őszén alkalmazták első ízben, a következő években azonban rendszeresen került ezekre sor.

33y 3. A ki- és betelepítéssel kapcsolatos közigazgatási tevékenység A magyarországi német nemzetiségű lakosság egy részének kitelepítését a háborút követően nemzetközi szerződések írták elő, melyet 1945 után a kormánynak végre kellett hajtania. 1945 első felében a kormány- és belügyminiszteri rendeletek intézkedtek a magyarországi német állampolgárok internálásáról. Az eljárást a törvényhatóságokban a főispán és a rendőrfőkapitány irányításával folytatta le a rendészeti és az önkormányzati apparátus. 1945 áprilisától a német származású lakosság ellen még keményebb intézkedéseket foganatosítottak.

340 A háborús bűnösök felderítése széles körű nyomozással folyt le, s ebben a helyi és területi önkormányzati tisztviselőknek is részt kell venniük. Nekik kellet azokat az adatokat kiszolgáltatniuk, melyek az egyének második világháborús magatartását minősítették. A Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság vezetője az internálási eljárás kritériumait rögzítette. Eszerint internálták azokat a személyeket (és családtagjaikat), akik a német fegyveres alakulatokba önként léptek be, azután akik a hitlerista szervezetekben vezető szerepet játszottak, vagy egyszerű tagok voltak. Különösen a Volksbund, a hiüerjugend, a náci párt, a német munkafront, az SS, a Wehrmacht tagjai kerültek elsősorban internálásra, majd eljárás kezdődött azok ellen is, akik német nevet vettek fel a háború alatt, tehát akik magyar nevüket elhagyták.

341 A német lakosság internálása során azonban — az egésznek kollektív megtorlás jellegén túl is — számtalan túlkapás történt. A belügyminiszter bizalmas utasításban közölte a törvényhatóság első tisztviselőivel, hogy a közigazgatási és a rendőri hatóság a továbbiakban elsődlegesen nem intézkedhet a kitelepítés előkészítésében. Ez a feladat ezután a Népgondozó Hivatalé lett.

342 A belügyminiszter azonban hangsúlyozta, hogy a Nép339 FML. Alispáni iratok. Megyei tiszti ért. jkv. 1948. okt. 5., Székesfehérvár. 340 FML. Főispáni iratok, 1945-1669. sz. Vö. 95.404-1945. IV. B. M. sz. r., és 6740—1945. M. E. sz. r. L. Magyar Közlöny, 1945. aug. 22. A németajkú lakosság elleni intézkedések már a hadműveletet követő hetekben megkezdődtek. 1944. december 31-én a bonyhádi főszolgabíró a helyi szovjet katonai parancsnokság utasítására a járás községeiben élő németajkú lakosságot településenként összeírta. Az összeírásnál számbajöttek az 1899—1927 között született férfiak és az 1914—1926 között született nők. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 302—1945. sz. rendelete alapján rendőrhatósági őrizet alá kerültek az ország területén élő német állampolgárok. A rendelet 1945. február 20-án lépett hatályba. 341 Vö. 25.162—VH. c. eln. B. M. sz. r. 342 FML. Alispáni iratok, 1945—3016. sz.