Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

IV. A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI 1948-1949

ő kezelte az élelmiszer, illetve a közszükségleti cikkek szétosztására rendszeresített közellátási jegyeket. A tej és tejtermékek forgalmát a kormány 1946 elején újólag szabályozta. A főváros és az ipari gócpontok lakosságának tejellátása nem javult, a betegek és csecsemők ellátását sem tudták biztosítani. A javítás érdekében adminisztratív intézkedéseket foganatosítottak. Nyilvántartásba vették a fejősteheneket és fejősjuhokat, és a közellátási alkalmazottak a tejbeszolgáltatási kötelezettség teljesítését szigorúan ellenőrizték. Az összeírást a községi elöljáróságok irányításával végezték. A közellátási alkalmazottak az elöljáróságok segítsége nélkül ezt a fontos rendelkezést nem tudták volna végrehajtani. Az előírt tejbeszolgáltatás ugyanis fejőstehenenként évi 270 liter volt. Ezt csak akkor lehetett csökkentem, ha a tehéntulajdonosnak két hat éven aluli gyermeke — vagy menhelyről, illetve a fővárosból gondozásba fogadott gyermek — volt a családjában. A tehenek és a juhok állományában történt változást a községi elöljáróságon jelentették be a gazdák, és ennek értelmében intézkedtek a további tejbeszolgáltatásról. A beszolgáltatás nem teljesítése esetén kihágási eljárást folytattak le a tehéntartó gazdák ellen. A rendelkezés szerint a kihágást elkövető gazdákat megbüntették, és ezen felül kártérítésre is kötelezetek. Ennek mértékét a be nem szolgáltatott tej literje után állapították meg. Ez a szabadforgalmú tej árának kétszerese volt.

330 A fővárosi lakosság rendkívül szűkös élelmezési helyzete azt követelte a kormányzattól, hogy a lakosság egy részét vidékre telepítse. A községi elöljáróság feladata volt összeírni, hogy mely családok hány kitelepülőt tudnak befogadni, elsősorban gyermekeket, terhes és szoptatós anyákat. Az elöljáróságok az összeírást a törvényhatóság területén illetékes közellátási felügyelőségnek küldték meg.

331 Ugyancsak a Közellátásügyi Minisztérium adataira támaszkodva rótta fel az alispánoknak a belügyminiszter, hogy a zsírbeszolgáltatás területén sem alkalmazták maradéktalanul a községi jegyzők a rendeleteket. Nincs pontos kimutatás a levágott sertésekről, de úgy látszik, hogy az engedély nélküli sertésvágásokat sem igyekeznek megakadályozni. Az ország közellátásának a levágott sertések után 4, illetve 6 kg zsírdézsmát kellett beszolgáltatni.

332 Az önkormányzati hatósági teendők a termény- és állatbeszolgáltatással kapcsolatosan azért is bővültek, mivel a kormány a közellátásügyi tárcához tartozó hivatalok személyzetét radikálisan csökkenteni akarta. Ez a csökkentés 1946 végén 25%-ot tett volna ki. A kormány a tárca költségvetését már eleve a tervbevett csökkentett létszámmal állapította meg. Köztudott volt azonban, hogy a községi önkormányzati közigazgatás a jogszabályokból adódó feladatokat sem tudta tökéletesen megoldani, éppen a létszám hiánya és az egyre bővülő igazgatási teendők miatt. A Gazdasági Főtanács, látva a kötelező terménybeszolgáltatással együttjáró adminisztratív feladatokat, jelentést tett a kormánynak, amelyben azt javasolta, hogy országos mértékben a közellátási tárca keretében alkalmazott 7 ezer főt egy ideig hagyják meg termény-nyilvántartói és élelmiszer-jegykezelői funkciójában. Meg kell jegyezni, hogy a tárca 5250 főt költségvetési, 1750 főt pedig költségvetésen kívüli alkalmazottként tar330 FML. Alispáni iratok, 1946—3581. sz. 331 FML. Főispáni iratok, 1946—209. sz. Vö. 150.683—1946. ül. 9. B. M. sz. r. 332 Vö. 162.184-1946 ffl. 9. B. M. sz. r.