Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)
II. KÖZIGAZGATÁSI REFORMTÖREKVÉSEK 1945-1948
önkormányzati reformot a társadalmi fejlődés kereteibe ágyazva kívánta megvalósítani. Ezért hangoztatta, hogy olyan helyi közigazgatásra van szükség, amely felismeri a helyi energiákat s azokat a politikai szervek segítségével a gazdaság, a társadalom és a kultúra fellendítésére alkalmazza. Az MKP Központi Vezetőségének politikai bizottsága 1946 nyár végén kidolgozta a községpolitika irányelveit, melyeket a helyi pártszervezetek a településeken a konkrét helyzetre alkalmaztak. A helyi kommunista szervezetek a községpolitikai irányelvek realizálását az önkormányzati igazgatáson keresztül szorgalmazták. A politikai bizottság feltételezte, hogy az önkormányzati választások előtt napvilágra került községpolitikai koncepció a társadalom szélesebb rétegeiben visszhangot talál, és a választás idején ez többletszavazatot eredményez a párt számára. Az irányelvek feltételezték, hogy azok megismerésével az MKP helyi szervezeteinek befolyása erősödik, és a községi választásokon a kommunista képviselő-testületi tagok száma növekedni fog. A kommunisták községpolitikai tevékenysége szorosan illeszkedett a pártközpont által kidolgozott országos tervkoncepcióba. Ezáltal is segíteni kívánta a belügyi kormányzat helyi célkitűzéseit. Az MKP helyi szervezetei irányították az önkormányzat területén dolgozó kommunistákat, a törvényhatósági bizottságban, a képviselő-testületben, a tisztviselői gárdában és a Nemzeti Bizottságban. A kommunista párti helyi szervezetek minden önkormányzati egységben megalakították a törvényhatósági vagy a képviselőtestületi frakciót. A törvényhatósági kommunista frakció létrehozását az MKP 1945. december elején határozta el. E frakció titkára olyan személy lett, aki egyben a megyei pártvezetőség tagja is volt és közigazgatási gyakorlattal rendelkezett. 178 A frakció minden testületi ülés előtt megvitatta a napirendi pontokat és kialakította a kommunista álláspontot. A kommunista frakció együttműködött az önkormányzati testületben helyet foglaló parasztpárti, szociáldemokrata és szakszervezeti küldöttek csoportjaival. Az volt a cél, hogy a testületi üléseken biztosítsák azt a légkört, amely a döntésekben a baloldali politika érvényesülését szolgálja. A párt azt az álláspontot képviselte, hogy a párttagság senkit sem jogosít fel arra, hogy a közterheket ne egyenlően viselje, vagy a földosztás alkalmával több földet kapjon, illetve a terménybeszolgáltatási kötelezettség alól párttagságára hivatkozva kibúvót keressen. A kommunista közigazgatási frakció egy-egy tagja havonta panasznapot tartott, s az ott előadott ügyes-bajos dolgokat a frakció az önkormányzati testület ülésén, az elöljáróságban, a városi polgármesteri hivatalban orvosolni igyekezett. A kommunista frakció tagjának ismernie kellett a jogszabályokat is, hogy be tudja tölteni hivatását, és a jogszabályok tökéletes ismeretében a párt nevében képviselje a település lakosságának érdekeit. A kommunista frakció több önkormányzati testületben vezető szerepre tett szert, s így akaratát érvényesíteni tudta. Ellenőrző szerepe kiterjedt az önkormányzati tisztviselőkre is. A nemzetgyűlési, törvényhatósági és a községi kommunista frakciók élén három-öt tagú választmány állott. Ezt a választmányt a felsőbb pártszerv erősítette meg, de a törvényhatósági és a községi frakciót a helyi vezetésnek, a nemzetgyűlési kommunista frakció választmányát pedig a Központi Vezetőségnek rendelte alá. 1 " ™ PIArch. 274. f., 15. cs., 1. ö. e. 179 MKP-SZDP határozatai, 108. old.
