Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

II. KÖZIGAZGATÁSI REFORMTÖREKVÉSEK 1945-1948

elöljárósági hatáskörben maradnak azok az ügyek, amelyek különleges szakértelmet nem igényelnek, a többi pedig a járási hatósághoz tartozik. Helytelen lenne ugyanis a községhez utalni például az ipari, az építési, a tűzrendészeti ügyeket, mivel ezek ellátására járási szaktisztviselő áll rendelkezésre. A járási hatáskörben maradó ügyek elintézése nem igényli a felek megjelenését a járási központban, mert az ügy felvétele a községi elöljáróságon jegyzőkönyvi formában megtörténhet.

169 A tervezet a külterületek közigazgatására is kitér. Közigazgatási kirendeltségek létesítésében látja a megoldást. Különösen a tanyavilág közigazgatása maradt megoldaüan az elmúlt évtizedekben. Javasolja a tanyakörzetek létesítését. Ennek két változatát — a nagy- és kistanya-körzetet — állítja fel. A nagy tanya-körzetet ott kell megszervezni, ahol legalább 1500 lakos él, az ezen aluli lakosságszám a kistanyakörzetbe tartozik. Az előző esetben a közigazgatási kirendeltségen állandó tisztviselőt alkalmaznak, az utóbbi esetben meghatározott napokon tart ügyeletet a kiküldött elöljárósági tisztviselő. A tanyakörzet élére elöljárót választ a lakosság, aki tevékenysége során egy nem nagy számú tanácsadó testület támogat. A tanyakörzetnek külön autonómiája nincs, mert maga is a község vagy a város autonómiájába tartozik, de a tanyai elöljáró és tanácsadó testülete a helyi kérdéseket megtárgyalhatja, azt a lakosság elé terjesztheti. Ebben a tanyai testületben érlelődik a községgé válás gondolata. A külterületi közigazgatási kirendeltség a követekező ügyeket látja el: anyakönyvi igazgatás, községi bíráskodás, leltározás, járlatlevélkezelés, a tűzrendészet községi feladatai, haláleset felvétel, közmunkaügy, tanügyi nyilvántartás, községi illetőségi bizonyítvány iránti kérelem, helyszíni nyomozás, tájékoztatás, közvagyon-felügyelet, panaszfelvétel, szegénygondozás, őstermelői igazolványok kiállítása, lakás ki- és bejelentés, gyámügyi felügyelet, beszállásolási ügyek, előfogatkirendelés, műemlékvédelem, házadók felügyelete, adófizetésnél közreműködés. A falu és a város gazdasági, társadalmi egymásrautaltsága, a társadalmi kapcsolatok bővítése a települések között nemzeti érdek. Szükséges, hogy a város és a környező falvak közigazgatási szempontból is közös igazgatás alá kerüljenek. Ez a javaslat azonban nem volt azonos a parasztpárti városmegye koncepcióval, mivel a megyén belül tervezi a várost és környékét egybekapcsolni, és nem is vonatkozik a város vonzáskörzetén túli falvakra. Azokat a falvakat, amelyek nem esnek városi vonzáskörzetbe, a járási önkormányzatba osztja be.

170 A párt a járás fenntartását hangsúlyozta. Érvei történeti tapasztalatból fakadtak. A járások a községek felügyeletét minden korban hatékonyan tudták végezni. Tisztviselői, a szolgabírák évszázadokon iát kitűnően teljesítették feladatukat. A járást a főbíró vezeti, aki általános felügyeletet gyakorol a községi közigazgatás felett. A főbíró elnevezést ajánlja, mert a főjegyző elnevezést a nép nem vette át, és nem is volt szerencsés újabb főjegyzőt kreálni a megyei, a városi és a községi főjegyző mellett. A járás kapja meg az önkormányzati jogot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a megyei rendszert félre lehet tenni. A járásban fontos közigazgatási feladat összpontosul, és ez 169 Antall J. irathagyatéka. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt programtervezete. Bp., 1947. 170 Gondolatok a demokratikus közigazgatásról. Bognár József és Bálás Gábor tanulmányai. Bp., é. n. Antall J. irathagyatéka.