Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)
BEVEZETÉS
láspontot a többi törvényhatósággal közölhette. E tárgyban felirati joga volt a kormányhoz. A törvényhatósági önkormányzati igazgatás a koalíciós években betöltötte feladatát. A proletárdiktatúra célkitűzéseinek azonban a szervezet nem volt megfelelő. El is indult hamarosan a törvényhatósági szervezet elsorvasztásának folyamata. Ennek nyomán több új hivatalt szerveztek, hatásköröket módosítottak. A kormányzat célja az volt, hogy a vidéki közigazgatást is minél teljesebben be tudja vonni az állampárt intézményeinek kiépítésébe. Az önkormányzat fogalmát többen, nagyjából egyező gondolati tartalommal fogalmazták meg. Harrer Ferenc például a Concha Győző emlékkönyvben 1912-ben; Halász Pál — az önkormányzatok közigazgatásáról 1948-ban írt munkájában. Halász Pál szerint az önkormányzatok azaz a megyék, városok, községek saját belügyeikben jogszabályokat (szabályrendeleteket) alkotnak és közegeikkel a szabályrendeleteknek érvényt szereznek. Halász Pál is hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok kötelesek azokat az állami feladatokat végrehajtani, melyek megvalósítását a törvény önkormányzati hatáskörbe utalja. A megyei, városi, községi önkormányzatok között fokozati különbségek vannak, de mindháromban közös jellemző vonások érvényesülnek: így az önkormányzat működéséhez szükséges anyagi fedezetet saját erőből vagy az állami adókból való részesedésből nyerik; a működéshez költségvetést készítenek, melyet önkormányzati testületi szervek hagynak jóvá. Harrer Ferenc 1950-ben, a májusban tartott országgyűlésben, a helyi tanácsokról tartott törvényjavaslat vitájában az önkormányzatok kettős feladatát emelte ki: az egyik a helyi érdekek érvényrejuttatása, melyeknek összhangban kell lenniük az országos feladatokkal. Ezeket össze kell egyeztetni a helyi viszonyokkal. A másik feladata az önkormányzatoknak az, hogy az állampolgárokat a közéletre előkészítse. Harrer Ferenc által hangoztatott elveket a mindenkori állami szerkezet, a társadalmi tényezők befolyásolják, determinálják. Benkó Albert, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja 1911-ben írt munkájában az önkormányzat fogalmát a gyakorló közigazgatási szakember szemléletével alkotta meg. Szerinte a közigazgatás elméleti szakemberei az önkormányzat fogalmát különböző módokon, azaz a fogalmat tágabban vagy szűkebben értelmezik. Az alispán szerint az igazi önkormányzat alatt azt kell érteni, amikor a törvényhatóság, a község önmagát igazgatja, közhatósági tevékenységet végez. Az önkormányzat tiszta fogalmába az alispán nem sorolja bele az önkormányzatra háruló, alapjában véve állami igazgatási rendszert, csupán megjegyzi, hogy az önkormányzat közreműködik az állami feladatok elvégzésében, azt ellenőrzi. Az 1886. évi 21. tc. az önkormányzat fogalmának tágabb értelmezését adja, amikor deklarálja, hogy a megyék gyakorolják az önkormányzatot és közvetítik az állami közigazgatást. Ez utóbbi alatt azt érti az alispán, hogy a törvényhatóság határain belül az állami igazgatás a megyére, a thj. városra van bízva. A szűkebb értelmezés szerint önkormányzat az, ha a törvényhatóság önmaga intézi a közdolgokat, az állami teendőkre pedig befolyást gyakorol. A továbbiakban az alispán kifejti ama véleményét, hogy az önkormányzat és az állami igazgatási rendszer alapjában véve megférnek egymás mellett. Ahhoz azonban, hogy az állam rábízza a közhatalmi funkciók gyakorlását a helyi lakosság képviselőire, a honpolgároknak megfelelő képességgel kell rendelkezniük, hogy élni tudjanak az államhatalommal, képesek legyenek az igazgatási teendőket ellátni.
