Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)

Bevezetés. A közös magyar–szovjet űrrepülés és a hatalom

BEVEZETÉS

A felszállás sikerült. 1980. május 26-án 20 óra 20 perckor felemelkedett a Szojuz-36 űrhajó, fedélzetén Valerij Kubászovval és Farkas Bertalannal. A start után szűk tíz percen belül az óránként 28 ezer kilométer/óra sebességgel száguldó űrhajó az előre kiszámított pályára állt. A korábbi szovjet gyakorlatnak megfelelően — másfél órával az indítás után — került volna sor az űrrepülés hivatalos bejelentésére. A szovjetek közvetítési módszere nem tette lehetővé az élő közvetítést, így a híradást a fel- és leszállásról, a közvetítést az űrből mindig késleltetve továbbították, csak azt követően, miután megtörtént egy adott esemény. A rendszer logikája nem tette lehetővé, hogy egy esetleges kudarcról élőben számoljanak be. A szovjetekkel folyamatos kapcsolatban álló Szabó József ezredes azonban meggyőzte az illetékes szovjet vezetőket, így már 30 perc elteltével értesülhetett az ország lakossága az eseményről. (A korszak hírközlési rendszere révén az indítást követő 20 percen belül az osztrák televízió híradásából egyes dunántúli városokban hamarabb tudták volna meg a start tényét, mint azt az MTI bejelentette volna.)

A felszállás napja szintén érdekes, hiszen egybeesett Kádár János születésnapjával. A moszkvai nagykövet „megbízható forrásból származó nem hivatalos értesülései szerint a magyar—szovjet közös űrrepülés időpontját néhány nappal előbbre hozzák és a május közepére tervezett szovjet páros űrutazására, valószínűleg nem kerül sor. A végleges döntést az Állami Bizottság május 5-i ülésén hozzák meg, de a jelenlegi tervek szerint a magyar-szovjet páros indulásának időpontja május 26. ”CA A jelentés nem tesz említést az egybeesésről, s vélhetően a tervezett másik űrrepülés elmaradása adta az ötletet e nap kiválasztásához. Tény viszont, hogy sem a sajtóban, sem a belső előkészítő anyagokban nem található utalás a start és a születésnap egybeesésére. Az összefüggés megmaradt az utcai pletyka szintjén.

Az űrrepülés kereskedelmi és politikai előkészületei

Mint említettük, a tömegpropagandában mindent megtettek annak érdekében, hogy minél nagyobb politikai tőkét kovácsoljon a pártvezetés az egyébként méltán fontos űrrepülésből. Ennek megfelelően szinte percre pontosan készítették el a különböző tervezeteket azért, hogy az űrrepülés közben és az azt követő eseményekben ne történjék semmilyen hiba. Ne feledjük, az 1980-as esztendő meglehetősen mozgalmas évnek látszott: az 1979-es áremeléseket újabbak követték, ami nem javította az emberek hangulatát. Március 24-27-én tartották a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusát, ami nem tudott megnyugtató jövőképet adni. Az afganisztáni szovjet beavatkozás miatti lemondások után a moszkvai olimpia várható csonkasága sem javított az emberek közérzetén. A magyar—szovjet űrrepülés éppen ezért nagyon fontos volt a hatalmon *

M MOL M-KS 288. f. 22. cs. 1980/43. ő. e. (1980. május 4.)

35