Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)
Bevezetés. A közös magyar–szovjet űrrepülés és a hatalom
BEVEZETÉS Az ismertetésből látszik, hogy adott volt a vonal, amelynek mentén az egyes országok működhettek, más kérdés, hogy ez nem is esett nehezükre. Mivel közeledett a magyar űrhajós várható repülése, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága 1978. december 5-ei ülésén határozatot hozott arról, hogy „propagandánk legyen szerény, de szükséges mértékig vegye figyelembe” a szocialista országok tapasztalatait. „A felkészülésben részt vevő mindkét magyar űrhajós-jelölt munkája, teljesítménye, valamint a hazai műszerek eredményei, készítőik alkotó közreműködése kapjon méltó elismerést. A propaganda tevékenység két csúcspontja az űrrepülés és a hazaérkezés időszaka legyen. “ A határozat értelmében „az első magyar űrhajóst és dublőrét úgy fogják bemutatni, hogy kitűnjön: gyermekkoruktól kezdve élenjárók voltak a tanulásban és a munkában; szellemileg és fizikailag is mindig jól felkészültek feladataik végrehajtására. Szívós akaratuk, kitartó munkájuk és a tanulásban mutatott szorgalmuk eredményeként képesekké váltak rendkívül bonyolult, sokoldalú feladatok végrehajtására. ”’6 A kérdéssel a Politikai Bizottság 1979. január 5-ei és a Titkárság február 12-ei ülésén is foglalkoztak. A később készített részletes propagandaanyagok lényegében ugyanezen elvek mentén maradtak. A véglegesnek tekinthető, 1980 áprilisában készült „Munkaterv az első szovjet—magyar űrrepüléssel kapcsolatos agitációs és propagandára ’’cím ű terjedelmes anyag három szakaszra bontotta az űrhajózással összefüggő tömegpropaganda feladatokat. Eszerint: „1. Az első szakasz (a figyelem felkeltése) a Szojuz—35 [] űrhajó felbocsátásától a szovjet-magyar űrrepülésről szóló hivatalos közleményig tartson (megvalósulóban). 2. A második szakasz a hivatalos bejelentéstől a hazaérkezés időszakáig tart. 3. A harmadik szakasz a Magyarországra érkezéstől a szovjet vendégek elutazásáig terjed. ”56 57 A Politikai Bizottság 1979. január 9-ei ülésén58 elfogadta a közös űrrepülést koordináló bizottság tagjainak a névsorát. A Korom Mihály KB titkár vezette bizottság - mint említettük — január 22-én meg is tartotta alakuló ülését, és hónapokon keresztül irányította a hazai felkészülést. Ez plakátok, jelvények, emléktárgyak, 100 forintos emlékérme, különböző ruházati termékek sorát jelentette, egészen addig a pontig, amíg a szovjetek be nem jelentették, hogy az űrrepülést a következő évre halasztják. Az űrrepülés tervezett időpontja után néhány nappal, 1979. június 11-én, a pártközpont munkatársnője, Kovács Nándorné feljegyzést készített az elmaradt űrrepülés előkészítő munkájának tapasztalatairól. Ebben kitért az űresemény agitációs és propagandamunkájának szinte minden részletére. Az addigi tapasztalatok alapján felsorolta, hogy milyen kiadványok, ajándékok készüljenek, hogyan tartsák a kapcsolatot a külföldi partnerekkel és a moszkvai magyar nagykövetséggel, továbbá javaslatot tett a sajtó jövőbeni feladataira. Ezen belül elemezte az egész eseménysorozat várható magyarorszá56 MOL M-KS 288. f. 4L cs. 317. ő. e. - Agitációs és Propaganda Bizottság határozata (1978. december 3.) 57 MÓL XIX-A-24-b-1980-57. MÓL M-KS 288. f. 5. cs. 763. ő. e. (1979. január 9.) 33
