Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)
25. Hangulatjelentések
25- Hangulatjelentések, 1980. május-július csolatos véleményekről. A kérdezettek 85%-a hallott arról, hogy magyar űrhajós járt a világűrben és 75%-a ezt tartotta az elmúlt hetek legfontosabb eseményének. A válaszolók 53%-át váratlanul érte a magyar űrhajós fellövése, 45%-a számított erre. Az értesülés forrásaként ez utóbbiak csaknem egynegyede a tömegkommunikációs eszközökre hivatkozott, mintegy egyharmada arra, hogy az esemény köztudott, a mindennapi szóbeszéd, a személyes kommunikáció tárgya volt. A lakosság 81%-a nézte a televízió űrhajózással kapcsolatos műsorait. 66% újságokban olvasta az eseménnyel kapcsolatos cikkeket, a rádió ilyen jellegű műsorait a kérdezettek majdnem fele kísérte figyelemmel. A tömegkommunikációs eszközök űrhajózással kapcsolatos tevékenységét a felnőtt lakosság a gyorsaság, az érdekesség, a részletesség szempontjából igen nagyra értékelte. A közölt információk mennyiségét a lakosság 54%-a elegendőnek, 5%-a kevésnek és egyharmada túl soknak tartotta. A kérdezettek a magyar űrhajós fellövését elsősorban azért tartották jelentősnek, mert úgy vélték, hogy ez az esemény növeli az ország tekintélyét, megbecsültségét. Hivatkoztak arra: mindenképpen jelentős, hogy Magyarország ilyen „fontos dolgot” véghez tud vinni, és büszkeséggel szóltak arról, hogy „magyar ember is képes ilyet tenni”. Az esemény tudományos jelentőségére a válaszolók egynegyede utalt. A szocialista országok — így a Szovjetunióval való - együttműködés szempontjából a válaszolók egyharmada értékelte nagyra a magyar űrhajós útját. A szovjet—magyar közös űrrepülés politikai jelentőségére a válaszolók 14%-a hivatkozott. Sokan voltak, akik a kérdés kapcsán elsősorban elégedettségüknek, örömüknek, büszkeségüknek adtak hangot. Az esemény jelentőségének értékelésekor kevesen említették az űrkutatás mindennapi hasznosságát. Amikor konkrétan megfogalmazták az ezzel kapcsolatos kérdést, a válaszolóknak már 62%-a vélte úgy, hogy az űrkutatás eredményei változást hoznak mindennapi életünkben, 28%-ának ezzel ellentétes volt a véleménye. [...] 3. Az ellenséges propaganda a szovjet-magyar űrrepülés kapcsán azt sugallta, hogy a „túlzott mértékű” ünnepségsorozat alapvető célja a lakosság manipulálása, a figyelem elvonása a belső problémákról. A vezetés bírálatára szólított fel, mert — szerinte — a „nagyzási hóbortban szenvedve, a gazdaság teljesítő képességét figyelmen kívül hagyva járult hozzá a szovjet űrprogram teljesítéséhez”. Tudni vélte, ez akkora ösz- szeg, amelyből „az operaházi rekonstrukció, a Nemzeti Színház teljes felépítése, a fővárosi metróhálózat teljes kiépítése és a Balaton megmentése megoldható lenne.” Budapest, 1980. július 14-én. Pálos Tamás Jelzet: MOL M-KS 288.f 11. cs. 1980/4468. ö. e. 243
