Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)
Bevezetés. A közös magyar–szovjet űrrepülés és a hatalom
BEVEZETES Kormánybizottság elnökének vezetésével küldöttség vegyen részt a szocialista országok állampolgárainak a szovjet űrhajók és űrállomások legénységében való részvételéről Moszkvában, 1976. július 14—16. között folytatandó tárgyalásokon. ” Az Interkozmosz értekezleten az első és második nap szokásos feladatértékelései után, a harmadik napon a szovjet delegáció vezetője, Alekszandrov akadémikus, a Szovjetunió Atomenergia Bizottságának elnöke a résztvevők számára szenzációsnak tűnő bejelentést tett: a szovjet kormány meghívta a szocialista országokat, hogy űrhajósaikkal vegyenek részt a világűr békés célú kutatásában, azaz az együttműködést kiterjesztik közös személyzetű űrhajók indítására is. A programhoz a Szovjetunió biztosította az űreszközöket, vállalta a kiképzés és a repülés összes költségét, kivéve az űrhajósok egyéni felszereléséhez tartozó ruházati és egyéb berendezésekét. Ezen kívül a résztvevő országoknak a szovjet fél által biztosított lakás lakbérét és az étkeztetés költségeit kellett állniuk. Mint akkoriban sok mindenben, a politikának ebben is elsőrendű szerepe volt, hiszen a Szovjetuniónak túl sok anyagi és tudományos pluszt nem jelentett a többi ország bevonása. Mindemellett demonstrálni kellett a szocialista országok közötti baráti együttműködést, a Szovjetunió vezette űrkutatás vezető szerepét az amerikaival szemben, egyáltalán a szocializmus magasabbrendűségét. És akkor még nem beszéltünk a napi tömegpropagandában kihasználható lehetőségekről. Ezek a szempontok akkor elhanyagolhatók voltak. Az egyes küldöttségek inkább azt mérlegelték, hogy egy honfitársuk kijuthat az űrbe. A küldöttségek tagjainak többsége persze nem tudta, hogy egyfajta „színjáték” részesei, hiszen legfelsőbb politikai szinten már korábban eldöntötték a közös repüléseket, ezért örömteli meglepetésként élték meg a bejelentést. Többségüknek fel sem tűnt, hogy előzetesen kidolgozott alapelveket terjesztenek eléjük. Emellett a „tárgyalásokban résztvevő országok delegációi számára biztosították a Jurij Alekszejevics Gagarin Űrhajós Kiképző Központ, a Repülés Irányító Központ, valamint az Orvos-Biológiai Problémák Intézetének meglátogatását”. A delegációk megismerkedhettek a Szojuz32 és a Szaljut33 repülés-irányításának rendjével, megismerhették a rendszer működését. A vendéglátók felkészültek, szinte elkápráztatták a vendégeket, mint azt a vonatkozó minisztertanácsi határozat mellé csatolt jelentés tartalma is bizonyítja.34 Összesen kilenc nemzetközi repülés lehetősége látszott reálisnak. javaslatára a kormányközi megállapodás aláírására került sor július 13-án Moszkvában, amely a tudományos együttműködés rendjét és módozatait kormányszintű megállapodásban rögzíti, s amelyet a Miniszter- tanács 3315/1976. számú határozatában foglaltaknak megfelelően a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára írt alá. MÓL XIX-A-83-b-3446-1976. 12 Szojuz, magyarul Szövetség. 33 Szaljut, magyarul Üdvözlet. 34 MÓL XIX-A-83-b-3446-1976. 19
