Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)
Bevezetés. A közös magyar–szovjet űrrepülés és a hatalom
BEVEZETÉS meteorológiai holdak felhőképeinek vételét értékelhetjük, ugyanis 1968-tól ezeket a légi járatok pilótái számára elérhetővé tették a Ferihegyi repülőtéren. A magyar űrkutatás több olyan kiemelkedő teljesítménnyel jelentkezett, amiket nemzetközileg is jegyeztek. Felépültek az első szakosodott obszervatóriumok is, amelyek kapcsolatot jelentettek a különféle műhold-rendszerek és Magyarország között. Az észak-magyarországi Penc18 község mellett felépült Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumot (KGO)19 1976-ban avatták fel. A KGO csatlakozott az Interkozmosz geodéziai programjaihoz, és megfigyeléseket hajtott végre geodéziai műholdakkal azzal a céllal, hogy létrejöjjön egy, e méréseken alapuló geodéziai alaphálózat. Magyarország egyetlen Űrtávközlési Földi Állomása 1977-ben épült a Balatontól északra, Taliándörögdön.20 Többféle hullámterjedési kísérletet is végeztek ebben az obszervatóriumban. A Magyar Meteorológiai Szolgálaton belül a meteorológiai holdak adatait rendszeresen felhasználták előrejelzések készítésére, amelyek adatai alapján légköri kutatások is kezdődtek. Ezzel egyidejűleg jelent meg a Föld felszínének műholdas távérzékelése, mint az űrkutatás egyik igen ígéretes alkalmazási területe. Az első magyar csoport, amely kizárólag ennek az új területnek a művelésére alakult, 1979-ben a budapesti Földmérési Intézetben jött létre. 1979-ben kezdődött Magyarország egyes területeinek komplex megfigyelése űreszközökről (Landsat, Meteor, Szaljut), valamint speciális repülőgépekről és a Föld felszínéről egyidejűleg. 1980-ban a magyar űrhajós is részt vett e programban. Mint látható, a ’70-es években a korábbinál rendszeresebbé vált a konzultáció a szovjet és a magyar vezetés között. így például egyezményt írtak alá Interszputnyik földi állomás építésére Magyarországon. A folyamatot felgyorsította, hogy a „Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió szakértői között, a Szovjetunió illetékes szerveinek kezdeményezésére Budapesten, 1976. február 24—27-én megbeszélésre került sor a szovjet kozmikus eszközökkel - a Föld természeti kincsei és a környezet kutatása céljából — a Magyar Népköztársaság területéről készítendő kozmikus felvételek átadásával és felhasználásával kapcsolatos kérdésekről.” A határozat szerint: „A Minisztertanács egyetért azzal, hogy a Szovjetunió nemzeti űrkutatási programja keretében a Magyar Népköztársaság területéről kozmikus eszközökkel olyan felvételek készüljenek, amelyek a népgazdaság különböző ágazataiban — a természeti kincsek kutatása, a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, a földmérés és térképészet, a növényvédelem és termésbecslés, a meteorológiai előrejelzés, stb. — hasznoszóló egyezményt 1971. november 15-én írták alá Moszkvában. 18 Penc község Pest megyében, Váctól keletre, a Cserhát hegységben található. 1(1 Az Obszervatórium feladata a geodéziai célú űrtechnikák nemzetközi eredményeinek megismerése, az eredmények bevezetése a hazai gyakorlatba, valamint a hazai geodéziai hálózatok karbantartása és folyamatos fejlesztése, a Magyar Űrkutatási Iroda bázisintézményeként hazai és nemzetközi kutatási programok megvalósítása. 20 Az építkezésről a kormány 1973-ban döntött. MÓL XIX-A-83-b-3487-1973. november 20. 16
