Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)

11. Az első magyar–szovjet űrrepülés agitációs és propaganda feladatai

II. Agitációs és propaganda tervek, 1980. ÁPRILIS - MÁJUS

— az eddigi közös űrrepülésekkel szoros összhangban, megfelelő arányban kapjon hangsúlyt az űrrepülés internacionalista jellege, domborodjék ki az eredmény közös, a szocialista együttműködés erejében rejlő volta, amelyhez a magunk szerény képességei és lehetőségei szerint mi magyarok is hozzájárultunk;

— a televízió és a rádió részletesen ismertesse, a sajtó közölje az űrhajósok jelentéseit, a magyar és a szovjet párt és állami vezetők üdvözlő táviratait, az űrhajósok választáviratait, az egyéb üdvözlő táviratokat és üdvözleteket;

— a tömegtájékoztatási szervek törekedjenek lehetőleg gazdag háttéranyaggal, tudományos magyarázatokkal és hírtartalommal rendelkező tudósításokban bemutatni a repülés során végrehajtott feladatokat, elvégzett kísérleteket;

— tükrözze a sajtó a magyar társadalom széles rétegeit felölelő közvélemény önkéntes és spontán megnyilvánulásait;

— szenteljen figyelmet a sajtó az űrrepülés nemzetközi visszhangjának bemutatására, a várhatóan aktivizálódó ellenséges propaganda ellensúlyozására.

Az űrrepülés ideje alatt — az előzetes terveknek megfelelően — műfajilag változatos anyagokkal, fényképekkel, rajzokkal, kommentárokkal, népszerű tudományos magyarázatokkal segítse a tömegtájékoztatás az űrhajózással kapcsolatos ismeretek bővítését.

c) A két űrhajós szovjetunióbeli tartózkodásának idején:

— a televízió, a rádió és a sajtó részletesen tudósítson az űrhajósok moszkvai sajtókonferenciájáról, tolmácsolja az irányító központ és kiképző központ vezetőinek értékelését;

— számoljon be a sikeres űrrepülés hazai és nemzetközi visszhangjáról;

— tudósítson az űrhajósok moszkvai fogadásának protokolláris eseményeiről;

— a tömegtájékoztatás folyamatosan tudósítson a repülésüket, munkájukat tovább folytató szovjet űrhajósok tevékenységéről.

3. A propaganda harmadik szakasza összegező, mérlegelő legyen, s a következő tartalmi

kérdések álljanak a tömegtájékoztatás középpontjában:

— hazánk az első szovjet mesterséges hold fellövésétől kezdve — lehetőségeinknek és felkészültségünknek megfelelően — vett részt a világűr békés célú kutatásában, így a közös űrrepülés e folyamatos tevékenységnek egy kiemelkedő állomása;

— az űrkutatási és űrrepülési program megvalósítása során nemcsak tudományos és népgazdasági jelentőségű, hanem egyéb területeken is, így a mindennapi feladatok megoldásában is felhasználható eredmények születtek;

— mind a szovjet űrkutatási, mind az Interkozmosz program folytatódik és új, jelentős tudományos és technikai megoldások távlatait nyitják meg az összehangolt munka révén a jövőben is.

104