Magyar Nemzetségi zsebkönyv (Budapest, 1905)

SZÉLL Ilona (Sz. Kálmán v. b. t. tanácsos, volt m. kir. miniszterelnök és Vörösmarty Ilona leánya, szül. 1870.) Esküvő: 1894. Rátót (Vas vm.). Gyermekei : a) FERENCZ (szül. Rátót 1895. okt. 25.) G) KATALIN (szül. Rátot 1899. márcz. 30.). b) JÓZSEF 18 . . 5. LÁSZLÓ (szül. Paks 1843. okt. 21.). 1. neje: jobaházi DŐRY Klára (D. Lajos és br. Lafíert Klára leánya, szül. 1847., t 1870. ápr. 7. Paradicsompuszta). Esk.: 1866. 2. neje: FRIEDIRICI Róza (F. Hermann birod. lovag, a Cress-Chevauléger-ezred őrnagya, és tolnai Festetich Matild grófnő leánya). Esk.: 1873. okt. 29. Gyermekei: a) MAGDA Mária Terézia (szül. 1874. okt. 3.). b) IRMA Ernesztine Sarolta (szül. 1878. márcz. 25.). c) NANDA Rudolfina Stefánia (szül. 1882. okt. 8.). ül. FERENCZ János (szül. Paks 1801. nov. 30., f Paks 1801. decz. 3.). IV. ROZÁLIA, (szül. 1802., f Paks 1827. decz. 1.). V. ALOJZIA, férje: nedeczei NEDECZKY Ferencz (f 1836. szept. 18. Csór, Fejér várm.). BERZEVICZY. (Berzeviczi és kakaslomniczai.) Ősrégi család, melynek első ismert őse a XIII. század elején élt RUTKÉR comes volt. Felesége ADOLF szepesi prépost testvére volt, kinek II. Endre 1209-ben a Poprád vize mellett egy darab földet adományozott. Ezen birtokot RUTKÉR felesége is kapta. Ez volt a család ősi birtoka. RuTKÉRnek két fia volt: HERMÁN (1276.), kinek ága kihalt és RIKOLF comes. Ennek fiai voltak KAKAS mester, ki 1307-ben Róbert Károlytól Nehre falut kapta hősi érdemeiért, ennek ága fiában MiKLÓsban kihalt, JÁNOS mester, a BERZEVICZY család őse és II. RIKOLF, Tarkő ura, a kihalt TARCZAY család őse. 1278-ban szerzik adományban Domán helységet HERMÁN és RIKOLF. II. RIKOLF 1312-ben három erdőt kap adományban Róbert Károlytól. Berzeviczet még 1317. előtt alapították s 1343-ban osztozván, szakadt két ágra a család, t. i. a TARCZAY és BERZEVICZY családokra. PÉTER szepesi főispán és tárnokmester s a Sárkány-rend vitéze volt. 1425ben kapja Jamnikot. A család ősi czímere: Hármas halom középsőjéből kiemelkedő ágaskodó zerge. Az 1559. május 30-án Augsburgban kiadott czímereslevélben a czímer: Kék paizsban a paizs job