Magyar Nemzetségi zsebkönyv (Budapest, 1905)

6o8 Nemesek: Szögyény-Marich. 2. GÉZA (szül. 1862.). III. JÓZSEF (szül. 183 . .). Lakás: Rozsnyó (Gömör várm ). II. SASOS CZÍMERŰ ÁG : SZONTAGH Páltól, KRISTÓF fiától származik, ki mint katona távol levén, az 1610. atyja által kapott nemességmegerősítő levélből kimaradt. + 1650. Fiai 1661. új czímerlevelet nyernek hármas halom felett álló kiterjesztett szárnyú sassal. Ezen ág több vonala kihalt és csupán az ú. n. szepes-szombati vonal létezik még. L GYULA (szül. 1840. ápr. 7., t 1902. jul. 13.). Neje: PROBST Vilma, Esküvő: 1871. máj. 29. Gyermekei: 1. VILMA (szül. 1873. okt. 8.). Férje: dr. BOGDÁN Virgil. 2. GUSZTÁV Adolf (szül. 1878. máj. 24.), cs. és kir. tartalékos huszárhadnagy. 3. ILONA (szül. 1883. jan. 7.). II. GÉZA (szül. 1842.). Lakás: Igló. HL IMRE (szül. 1844., t 1900.). SZÖGYÉNY-MARICH. (Magyar-szögyéni és szolgaegyházi.) A régi SzÖGYÉNY-család egyik ágát képezi a SZÖGYÉNY-MARICH család, mely hazánknak több nagy államférfiut adott. A SzÖGYÉNY-család ősi fészke Magyar- és Német-Szögyény helység (Szölgyénnek is irják), Esztergom vármegyében. A család eredete és nemessége a messze múltba nyúlik vissza. Első ismert őse: SZŐGYÉNYI Sebrid (Sebridus de Szwgen), ki 1297ben halt meg. Hunyady Mátyás adománynyal gyarapítja a család javait, 1466. évben jul. 15-én Székesfejérvárott kelt adománylevelében Szabolcs- és Zemplénmegyékben fekvő birtokokat adván a családnak. SZÖGYÉNY Máté 1588-ban esztergomi várkapitány. A XVI. században már a család többfelé elágazik s Pozsony-, Nyitra-, Gömör- és Zemplén vármegyékben telepedett meg és tagjai a mult századokban több polgári és katonai hivatalokat viseltek. A gömör- s nyitramegyei ág később kihalt, a másik ág Szabolcs- s Zemplén megyékben virágzik. A szabolcsmegyei ágból származik a hazai közélet terén három nemzedéken át folyton nagy szerepet vitt és vivő SZÖGYÉNYMARicH-család. Azon ág őse, melyből e család leszármazik, FERENCZ volt (1641—1705.), kinek neje PODHORÁNY Anna, utódai magas állásokat viselnek, fia JÁNOS-MÁTÉ (1702—1757) kir. helytartósági tanácsos, ennek fia IMRE (1752—1806.) szabolcsinegyei alispán, de a család fényét különösen növelte ennek fia