Magyar Nemzetségi zsebkönyv (Budapest, 1905)

Gyermekeik: 1. VIOLA (szül. 1848.). 2. DEZSŐ (szül. 1849.). Neje: besenyői BEÖTHY Mária. Birtoka: Örvend (Bihar várm.). 3. ZOLTÁN (szül. 1851.). Neje: SZERVÁSZKY Ida. Birtoka és lakása: Rikosd (Bihar várm.). Gyermekeik: a) VIOLA (szül. 1883.). b) ANNA (szül. 1884., + •••)• c) LÁSZLÓ (szül. 1887.). d) MARGIT (szül. 1889.). e) MAGDA (szül. 1891.). /; PÁL (szül. 1893.). g) BORISKA (szül. 1895.). kJ JUDITH (szül. 1897.). ij ZOLTÁN (szül. 1899.). 4. ÁKOS (szül. 1853.) nyug. főszolgabíró. 5. JOLÁN (szül. 1856.). Férje: SZUNYOGH Zoltán. 6. BOLDIZSÁR (szül. 1858., |- 1897.) kir. járásbiró. 7. VID (szül. 1861.). Neje: AMBRÓZY Alice. Birtoka: MezöTelegd (Bihar várm.). H. VILMOS (szül. 1822., f 1851.). HE. ANNA (szül. 1825.). Férje: SZLÁVY Viktor. KÁLLAY. (Nagykállói.) A Balog-Semjén nemzetségből származik, melynek első oklevelileg ösmert őse UBUL. II. András korában élt s 1214—16-ban a Gácsország elleni hadjáratban részt vesz, mikor is testvére EGYED elesik. UBuxnak három fia maradt, GERGELY, MIHÁLY és EGYED. MIHÁLY 1262-ben a sárospataki vár egyik tornyát kapja V. István ifj. királytól, 1282-ben pedig MIHÁLY és fiai I. ISTVÁN és PÁL ugocsai főispánok lesznek, s a leleszi konvent felett kegyúri jogot nyernek 1290-ben. Ugyanezen ISTVÁN 1317-ben visszaveszi az erőszakkal elvett Szent-Mihályt, Tóthót (ma Kis-Kálló) és Napkórt. 1325-ben történt a család nagy osztozkodása, mikor is a KÁLLAY ág kapta Nagy- és Kiskállót, továbbá Oros, Tura, Bagos felé, Eszlár, Lök, Gyumán, Sölde, Budmonostora egynegyedét és Simonfalva, Petlend, Nemei, Szőllős pusztákat, Tót és Porvad puszták felét Szabolcsban, továbbá Szatmárban, Beregben, Biharban és Fejér vármegyében. GERGELY és EGYED ágának magva szakadt. EGYED ágából származott IX. JÁNOS, kit kiskállói VITÉZ Jánosnak neveztek, s ki 1522-ben szörényi bán lett. Résztvett a mohácsi csatában is.