Magyar Nemzetségi zsebkönyv (Budapest, 1905)

Memesek: Iiosvay. 281 II. FERENCZ (szül. 1803. márcz. 10., f 1873. márcz. 28.). Neje: ghiczi, assa-és ablánczkürti GHYCZY Zsófia (szül. 1802. jul. 22., t 1881. aug. 13.). Gyermekeik: 1. ILKA (szül. 1832. szept. 8.). Férje: jeszeniczei JANKOVICH Gyula, cs. és kir. kamarás (szül. 1834., f 1882.). 2. LÁSZLÓ (szül. 1834. okt. 28., f 1894. aug. 29.). 3. IMRE (szül. 1838. nov. 2.). Neje: ivándai KARÁCSON Vilma (szül. 1845. aug. 28.). Fiók: GYULA (szül. 1864. máj. 1 ). Neje: hudibiteki FERRICH Mária (szül. 1864. okt. 5.). Lakás: Budapest. Gyermekeik: a) MÁRIA (szül 1892. máj. 6.). b) JÚLIA (szül. 1897. márcz. 12.). ILOSVAY. (Nagyilosvai.) Beregmegyei régi család, melynek első ismert őse TATAMÉR, kinek fia BAZARÁU oláh vajda, ennek fiát BOGDÁN vajdát 1330. után telepitette Róbert Károly Máramarosba, továbbá MIKLÓS és MAXIM, kik 1330—1334. között Beregmegyében telepedtek meg A családot MAXIM terjesztette tovább, kinek GYÖRGY nevű fiától született fia ILOSVAY KARÁCSON, ennek LÁSZLÓ nevű fiától származott az ILOSVAY család, ANDRÁS nevű fiától a KISFALUDYcsalád. LÁSZLÓ igen birtokszerző volt, az ilosvai uradalmat egészen megszerezte s királyi adományt is szerzett 1460-ban az ILOSVAI NÁN fia MiKLÓstól megvett birtokra, valamint pallosjogot. Fiai voltak II. LÁSZLÓ, I. JÁNOS és I. MIKLÓS, kik mind tovább terjesztették a családot. II. LÁSZLÓ ága kihalt. Czímere, a mint azt a család ma használja: Négyeit paizs 1. vörös mezejében arany korona, 2. kék mezejében kardot tartó pánczélos jobb kar, 3. kék mezejében jobbra úszó két hal egymás felett, 4. vörös mezejében zöld alapon két zöld lombos fa. Sisakdísz : vörös ruhás magyar szemközt állva növekvően jobb kezével hátára vetett rúdon két halat tart, balját csípőjére támasztja. Foszlányok: kék-arany, vörös-arany. Vallása: evang. reform, és rom. kath. A jelenleg virágzó nemzedék őse KARÁCSON LÁSZLÓ (1458— 1530.), kinek fiai közül: JÁNOS (1470—1476.) és MIKLÓS (1471— 1493,) terjesztették tovább a családot. Ekként a család két főágra szakadt. MIKLÓS ágát II. GÁBOR (1660—1666.) terjeszté tovább, tőle származik a jelenleg virágzó nemzedék. JÁNOS ága többfelé ágazott, mely jelenleg öt fővonalban virágzik.