Magyar Nemzetségi zsebkönyv (Budapest, 1905)
VIL LAJOS (szül. 1816. jun. 9., t 1872. nov. 17. Tiszaroff), 1848/49. országgyűlési képviselő. VIH.ANTAL (szül. 1818. ápr. n., J 1852. ápr. 12., öngyilkos), 1848. nemzetőrszázados. IX. KORNÉLIA (szül. 1820. ápr. 3. Tiszaroff, f 1856. márcz. 6. Tiszafüred.) Férje: PÉCZELY Lajos (szül. 1819., t 1872. TiszaFüred), P. József, debreczeni tanár (t 1849.) és Buday Krisztina fia. BORNEMISZA, (Minaji.) Erdélyből származik, honnan a XV. században Ungban Minajon telepedett meg. Első ismert őse, kitől a család szakadatlan jön le, MIKLÓS, 1570 körül élt. A család elterjedt GömörKishont, Heves, Ung és Borsodmegyékben. ISTVÁN 1729-ben Felső-Bátkába iktattatott be, ugyanő 1750 ben nádori új adományt nyer Rakottyás, Derencsény, Gerlicze falvakra, továbbá Kápolna, Góbisháza, Kelecsény és Vaskapu pusztákra. Az 1754— 1755-ki országos nemesi összeirásban már csak özvegye primóczi SZENTMIKLÓSY Zsófia s fiai ISTVÁN, PÁL, JÓB, ANTAL és SÁNDOR szerepelnek. ISTVÁN fiai közül SÁNDOR és ANTAL alapított családot. Czímerlevelet V. Lászlótól nyert, de ez a czímerlevél jórészt megsemmisült. A család most használt czímere: kék paizsban ban zöld mezőn négyormos toronynyal ellátott ötormos nyilt várkapuban szemközt álló vörösruhás vitéz, jobbjában kardot tart, balját csípőjére támasztja. A jobb felső sarokban félhold, a balban hatágú arany csillag. Sisakdísz: a paizsbeli vitéz növekvően. Foszlányok : kék-arany, vörös-ezüst. Vallása: ev. ref. A jelenleg virágzó nemzedék őse: MIKLÓS, kinek fiai ISTVÁN és SÁNDOR az alábbi két ágat alapították. I. ISTVÁN ÁGA. ISTVÁN (szül. 1804., 11874. Felső-Bátka, Gömör-Kishont várm.). Neje: RAGÁLYI Oktávia (szül. 1814., f 1868. Felső-Bátka). Gyermekük: ISTVÁN (szül. 1837. febr. 13. Felső-Bátka, Gömör várm.), országgyűlési képviselő. Neje: kiscsoltói RAGÁLYI Gizella (szül. 1843.). Esküvő: 186. Lakás: Uzapanyit (Gömör-Kishont várm ). Gyermekeik: 1. ELEMÉR (szül. 1868. Uzapanyit,, Gömör várm.), Gömörvármegye tb. aljegyzője. Birtoka.és lakása: Felső : Bátka,
