Magyar Nemzetségi zsebkönyv (Budapest, 1905)

5-ik huszárezredben. Neje: LIEBLEIN Margit (Dr. med. L. Vilmos és Callenberg Ilka leánya). Esküvő: 1902. jan. 8. 3. MATILD (szül. 1873. jul. 1. Bécs). 4. EMÍLIA (szül. 1876. Bécs, t 1880. Bécs). II. GÁBOR (szül. 1S42. jan. 22. Szent-György, t 1900. jan. 21.), m. kir. posta- és távirdai főfelügyelő. ül. GYÖRGY (szül. 1855. Pozsony), jogakadémiai magántanár. BONCZ. (Bonczhidí.) A család, vagy legalább annak egyik ága a XVII. században Bi 'arvármegyében él, a hol a török világ előtt — több okból következtetve — egykor Bonczhida nevü község is létezett. — 1631-ben a család két tagja, BONCZ GYÖRGY és ISTVÁN, a biharvármegyei Püspökiben lakik, s ott I Rákóczi Györgytől a Palanth szőlőhegyen egy teljes szabad szőlőt adományul nyert. Szakadatlan leszármazás igazolható BONCZ ANDRÁSÍÓI, a ki Korompay garamszentbenedeki prsefectust Érsekújvárnak a töröktől való megszállása idején megvédvén, s ennek életét megmentvén, ezért Udvardon (Komárom vármegye) egy nemesi telekre (1699.) adományt nyer, s családját, a mely ott ma is birtokos, letelepíti. Birtokos volt egykor a család még a barsvármegyei Béládon, Herestyénben, Ohajón, a komáromvármegyei Banán és Ácson ; egyik ága pedig a fehérvármegyei Alapra és Ráczalmasra költözött át. Ez a fejérmegyei ág két ágazatra oszlik. Az egyik a ráczalmási ágazat, mely B. ANDRÁS unokájától B. FARKAS-ÍÓI származik, a ki a XVIII. század első felében nőid vévén derghi Somogyi Borbálát, Farkas Borbálának leányát, ezzel ivadékait, az ottani Farkas-féle javakban osztályosakká tette (Ráczalmás, Alsó-Szent-Iván, Kulcs-puszta). Leányági leszármazói most is birtokosok e községekben. A másik ágazat pedig B. ÁNDRÁsnak dédunokájától