A magyar királyi Országos Levéltár állandó kiállításának katalógusa (Budapest, 1930)

és Grassalkovich felfogását jellemző sorok olvashatók : «Egy Referadát praesentáltam ö Felségének. Mellyet mingyárt résolvait és subscribált. Azt mondván : Hoc facio hic qua rex Hungáriáé, quod Viennae facere non possem (Ezt megteszem itt mint magyar király, amit Bécsben nem tehetnék) : kiben a Status Consiliumot értette. Boldogtalan sequestrum.» A levél Mária Terézia szavait két helyen is latinul adja, amiből következik, hogy a királynő a kamarai elnökkel latinul beszélt. Papír; sajátkezű. Nádori Uár. Lad, j. /. nr. 188. 124. BÉCS, 1778. MÁRC. 8. — MÁRIA TERÉZIA királynő kézirata vejéhez, ALBERT szász herceg, királyi helytartóhoz, melyben értesíti, hogy az Erdélyhez tartozott részek, a tiszai kerület és határőrvidéki területek, a Szerémség és Alsó-Szlavónia, valamint a szepesi városok és a tengerpart visszacsatolása után az ország területi épségének helyreállítására a TEMESI BÁNSÁGOT is visszacsatolja. Papír; sajátkezű aláírással. Nádori kár. Lad. 61. f. 3. nr. 7 125. RÓMA, 1741.AUG. 11. — XIV. BENEDEK pápa brévéje, mellyel MÁRIA TERÉZIA királynőt koronázása alkalmából üdvözli. Hártya. Magyar udv. kancelláriai Uár. Litt. Romanae. 1741. nr. 74. 126. BÉCS, 1784. ÁPR. 26. — II. JÓZSEF kézirata gróf ESZTERHÁZY Ferenc magyar udvari kancellárhoz a német hivatalos nyelv bevezetéséről. Papír; sajátkezű aláírással. Magyar udv, kancelláriai Itár. 1784:4906. s\.