A magyar királyi Országos Levéltár állandó kiállításának katalógusa (Budapest, 1930)
Keltezve nincs, de a kelet a tartalomból hozzávetőleg megállapítható. Papír; a királyné sajátkezű aláírásával és vörös viaszpecsétjével, mely — a magyar heraldikában ritka — négyszögletű pajzsot tüntet fel, szalagon futó körirattal. Dipl. oszt. 24,662. sz. 60. BUDA, 1520. JÚN. 24. — MANDEL Jakab, a magyarországi zsidók elüljárója, s vele a zsidók többi főemberei és egész közönsége («Jacobus Mandel prefectus ceterique primates et universitas Judeorum ubilibet in hoc regno Hungarie constitutorum et commorantium») kötelezik magukat, hogy BÁTHORI István nádornak hathatós pártfogásáért, mellyel őket sokféle zaklatástól megvédte, élethossziglan évi 400 frtot fizetnek, még pedig négy részletben. Az oklevélen héberül — dr. Kohn Sámuel rabbi közlése szerint — a következő aláírás olvasható: «Dávid, a boldogemiékezetü rabbi Ábrahám fia, szolgája a budai szent községnek, melyet Isten őrizzen. Áhron, fia a boldogemlékezetü rabbi Gamalielnek — kinek vérét bosszulja meg az Úr! — szolgája a budai szent községnek, melyet Isten őrizzen». (E mondást, tckinek vérét bosszulja meg az Ur!» középkori zsidó szokás szerint olyanoknak a nevéhez tették, akiket meggyilkoltak.) Papir; Dipl. oszt. 23,411. sz61. BUDA, 1534. JÚL. 22. — WERBŐCZI István fő- és titkos kancellár értesíti NÁDASDY Tamást — a későbbi nádort — hogy megunva hosszas özvegységét, néhai SZERECSEN (Zerechen) János tolnamegyei főispán özvegyét, szekcsői HERCZEG Katalint feleségül óhajtja venni s