A magyar királyi Országos Levéltár állandó kiállításának katalógusa (Budapest, 1930)

rövid előterjesztése a — valószínűleg élőszóval előadott — kérelemről s rajta Bornemisza János királyi kincstárnoknak sajátkezüleg aláírt megjegyzése, hogy a király Budán 1503. szt. Pál apostol megtérésének napját követő csütörtökön (jan, 26.) a kérelmet teljesítette. ccConcessum est per Regiam Maiestatem feria quinta proxima post festum conversionis beati Pauli apostoli, Bude anno Domini 1503»). Ugyanezzel a kelettel van ellátva az oklevél is, melyre, szokás szerint, a kancellár, ki a fenti megjegyzést írta, rávezette, hogy az oklevél Bornemisza János jelentése alapján lett kiállítva. («Ad relacionem magnifici domini Johannis Bornemisza thesaurarii Regié Maiestatis»). Az oklevél u. n. patens-alakban van kiadva; az ünnepélyes, u. n. privilegialis oklevél kiállítása — mint ezt a király az oklevélben ki is fejezi — attól a feltételtől függött, hogy az adományos magát a birtokba beiktattassa és az erről szóló jelentést bemutassa. — Az oklevélből a királyi kancelláriának az adománylevelek kiállítása körül követett gyakorlata világosan megismerhető. Papír; fedett pecséttel. Dipl. oszt. 21,153. 44. 1547. MÁRC. 21. — V. LÁSZLÓ király felsorolva HUNYADI János volt kormányzónak és fiainak, Lászlónak és Mátyásnak ellene és hívei ellen elkövetett vétkeit, s részletesen elbeszélve ezek között CILLEI Ulrik meggyilkolásának történetét s HUNYADI Lászlónak ő ellene tervezett gyilkos merényletét, valamint — öt nappal előbb történt — lefejeztetését, biztosítja azokat, kik a Hunyadi-ház leküzdésében neki segédkezet nyújtottak, névszerint GARAI László nádort, ÚJLAKI Miklós erdélyi vajdát, lindvai BANFFY Pál főajtónálló-, BUZLAI László főpohárnok-, szomszédvári CZERNIN Hcnning főlovászmestert,