Áldásy Antal: Magyar czímeres emlékek III. füzet (Budapest, 1926)

XX. Muronyi Weér András czímere

A czímer: Egyenesen álló, kerektalpú, felső két sarkán lefelé hajló pajzs arany mezejében jobbra lépő pánczélos alak, fején lebocsátott ellenzőjű, nyak védős sisakkal, melyből az arcznak csak egy kis része látszik ki, a pánczél alatt feketével díszített vörös ruhába öltözve, mely a pánczél alól két helyen kilátszik. Fölemelt jobbjában arany keresztvasú és aranygombos, vörös markolatú egyenes kardot tart, feje fölött vágásra emelve, baljában pedig ugyanolyan kardot hegyével lefelé szorít csípőjéhez. Jobblábával kilép a pajzsból, ballábát pedig a nagy pajzshoz hasonló kis vörös pajzs fedi, benne fehér (ezüst) rózsa. A jobbra fordult sisaknak dísze nincsen, a takaró levélszerű arany-ezüst díszt mutat. A czímer egyszínű kék alapra van helyezve, melyet széles arany keret vesz körül. A czímer érdekessége a czímeralak fegyverzetében rejlik. Szokatlan a czímerben előforduló kis czímerpajzs, melynek jelentőségét azonban nem tudjuk megmagyarázni. Az adományt nyertről az oklevél szövege csak annyit mond, hogy kora ifjúságától fogva szolgálta a királyi udvart és II. Lajos oldala mellett mint főétekfogó és familiáris működött. Az adományozott czímert a szöveg Weér András ősi czímerének mondja, megjegyezve, hogy a régi armális az ősök gondatlansága következtében elveszett. A család Békés megyében volt birtokos.