Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

1. Történeti segédtudományok

58 ■ 1. Történeti segédtudományok

zik, annak egyik alágaként fogható fel. A német nyelvterületen a XX. század közepéig használatos, közkeletű néven gót betűs írás ugyanis a középkori karoling kisbetűket a XII-XIII. században felváltó gótikus kisbetűkből és azok típusaiból (gótikus kurzív, textualis, notula, bastarda) fejlődött ki. A XVI. század elejétől a német nyelvterületeken a karoling kisbetűkből kifejlesztett humanista (antiqua) írás nem terjedt el, hanem a gótikus kurzíva továbbélése és továbbfejlődése vált meghatározóvá. Az ún. újgótikus német írásnak (Die neugotisch-deu- tsche Schrift) három alaptípusa alakult ki: a kurzív (Kurrentschrift), a kancelláriai (Kanzleischrift) és a frak- túra (Frakturschrift).

A kurzív írásnak, amelyet elsősorban a mindennapi életben, levelezésben, gazdasági ügyintézésben használtak, megkülönböztetjük a reneszánsz (XVI. századi), a barokk (XVII. és XVIII. századi) és az újkori (XIX- XX. századi) időszakát. A XVI. századi kurzív írás jellemzői a könnyű, vékony vonalvezetés, a hosszú betűszárak, a sok éles törés, az ovális végződések és az alsó és felső hurkokkal létesített betűkötés. A barokk időszakában már sokkal több, nagyobb ívben húzott alsó és felső hurok és díszítés jelent meg, és egyre gyakoribbá vált a következetes kis- és nagybetűhasználat. A kurzív írás korszakolásánál a német szakirodalom a XIX. század közepénél húzza meg a határvonalat. írásképileg, illetve helyesírási jellemzők alapján a XIX. század első felét még a XVIII. századhoz sorolják. Az íráskép jelentős változását az íróeszköz (acéltoll) változása eredményezte. A vékony fémhegy, illetve a megváltozott kéztartás következtében az íráskép is átalakult. A helyesírás egységesítését szolgálták a különböző grammatikák, illetve az iskolai oktatás többszörös reformja, ami Németország egyesítése után még erőteljesebbé vált.

A kancelláriai írás nem annyira folyóírás, mint a kurzív, annak ellenére, hogy a betűk itt is össze vannak kötve. Jellemzői a vastag (alap)vonalak és a hajszálvonalak együttes használata a betűk formálásánál, a sok díszítőelem (Schnörkelbildung, azaz szó szerint cikornyás, cafrangos, kacskaringós betűképzés) és a nagy kezdőbetűk gyakoribb alkalmazása. A kancelláriai írást, mint azt a neve is mutatja, fő8. • Gót (német) írott és nyomtatott betűk (XIX-XX. század)