Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

1. Történeti segédtudományok

52 ■ 1. Történeti segédtudományok

tóttá, hogy egyetlen latin írás volt, amely három formában: kis- és nagybetűs, valamint folyóírás (maiuscula, minuscula, cursiva) formájában jelent meg a történelem folyamán. René-Prosper Tassin (1697-1777) és Charles-Francois Toustain (1700- 1754) műve (Nouveau traité) egyaránt fontos lépcsője volt az oklevéltannak és a paleográfiának. A paleográfiában új osztályozást vezetett be (capitalis, uncialis, cursiva), és bevonta a vizsgálódásába azt is, hogy az illető írás milyen anyagra íródott. Karl T. C. Schönemann göttingeni egyetemi tanár választotta szét első ízben a paleográfiai és diplomatikai kutatásokat. Wilhelm Wattenbach (1819-1897) ösz- szegezte tudományos szinten a paleográfiát. Ludwig Traube (1861-1907) pedig sokat tett az írások keltezésének és származási helyének tisztázására. 1821-ben alapították Párizsban a ma is eredményesen működő Ecole des chartes-t, amely a maurinus hagyományok folytatója.

A diplomatika és a paleográfia szétválasztása kétségtelenül elősegítette a paleográfia önálló fejlődését, de ezáltal a paleográfia szinte csak a kódexírás területére szorult vissza. Ezért nagyjelentőségű Hajnal István (1892-1956) munkássága, aki a hivatalos írásbeliségben alkalmazott használati írás kutatását helyezte előtérbe, az íráshasználat társadalmi vetületeit vizsgálva. Az ő működésével terjedt ki a paleográfia kutatási területe az írás társadalmi funkciójának vizsgálatára, amelynek jeles képviselője volt Mezey László (1918-1984).

1.3.1. A betűk • ÉRSZEGI GÉZA

Az írást betűk (litterae) alkotják. A latin írás hangokat jelöl. Az egyes hangokat jelölő betűk lehetnek nagybetűk (maiusculae) és kisbetűk (minusculae).

A nagybetűk két párhuzamos vonal közé helyezhetők:

A kisbetűk négy párhuzamos vonalon helyezhetők el:

UL

A nagybetűk függőleges, jobbra vagy balra dűlő vonalait szárnak (hasta) nevezzük:

A kisbetűk függőleges és dűlő vonalainak láb (pes) a nevük: