Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
5. Levéltártan
5.2. Az iratanyag feldolgozása ■ 509 ♦ A kötetlen formájú segédletek azok, amelyek folyamatosan kiegészülnek, hagyományos formában kartoték formájúak. Ezek általában a mutatók. 5. A levéltári segédleteket feloszthatjuk céljuk, rendeltetésük szerint: ♦ A biztonságos megőrzést és fellelhetőséget szolgáló, belső használatra készült segédletek a nyilvántartások vagy nyilvántartási segédletek, amelyekről az 5.2.3. pontban szóltunk. ♦ A kutatók tájékoztatását szolgáló, a levéltári anyag használatát segítő, kiadásra szánt, nyilvános segédletek a tájékoztatási segédletek. 6. Feloszthatjuk a segédleteket aszerint is, hogy milyen szintig tárják fel az anyagot. A segédletek szintje attól függ, hogy milyen szintűek azok a legkisebb levéltári vagy raktári egységek, amelyekre vonatkozó adatokat tartalmaznak. Szintjük szerint alapszintű, középszintű és darabszintű segédleteket különböztetünk meg. Ezekkel a segédletekkel részletesen is foglalkozunk. 5.2.4.1. ALAPSZINTŰ SEGÉDLETEK ■ NYULÁSZINÉ STRAUB ÉVA Alapszintűnek tekinthetők azok az általában szintetikus - esetenként analitikus - segédletek, amelyek teljes levéltár(ak) vagy irategyüttes(ek) anyagát írják le az anyag nyilvántartása és/vagy ismertetése céljából. Ezek a levéltári kalauz, a fond- és állagjegyzék, a tervezési statisztika, a levéltári útmutató, a levéltár-ismertető, az alapleltár, az ismertető leltár, a fondismertetés. Ide soroljuk a feltárás szintje alapján az alapszintű tematikai leltárt is, amely egyetlen kivételként nem egy intézményre, hanem egy témára vonatkozóan sorolja fel a különböző levéltárakban található dokumentumokat. ■ Levéltári kalauz Tájékoztató jellegű segédlet, amely publikálási céllal készül. Egy-egy levéltár mint intézmény anyagának legnagyobb egységeit - fondfőcsoportjait, szekcióit - írja le. Ismerteti az adott levéltár intézménytörténetét, telephelyeit, szerkezetét, főbb kutatási szabályait, fondfőcsoportonként/szekciónként a levéltári egységek címét, korát, terjedelmét és tagolódását. A kalauz nemcsak levéltáranként készülhet, de számba veheti egy ország (vagy akár az egész világ) összes levéltárát is. Ez esetben az alapvető eltérés annyi, hogy míg egy-egy levéltárra kiterjedő kalauz kitér néhány nagyobb forrásértékű fond ismertetésére is, addig az utóbbi kalauz megáll a legnagyobb egységek ismertetésénél. (Példák: Magyarország levéltárai. Szerk. Balázs Péter. Budapest, 1983; ugyanezen a címen 1996-ból, szerk. Blazovich László - Müller Veronika, németül is.) ■ Fond- és állagjegyzék Alapvetően kettős célt szolgál, nyilvántartási és tájékoztatási célra egyaránt alkalmas. Célja, hogy egy levéltárban található fondok és állagok levéltári rendben történő felsorolásával áttekintő képet adjon a levéltárban őrzött iratanyagról. A nyom
