Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
5. Levéltártan
5.2. Az iratanyag feldolgozása ■ 481 vásárolt, magába olvasztott, akkor iratanyaga többnyire tartalmazza a megszerzett vállalat iratait is. Ilyen esetekben szét kell választani a két cég iratanyagát, és az egykor önálló vállalatok irataiból külön fondot kell kialakítani. A fuzionált cég új fondképzőnek számít. Hasonló kérdés, hogy egy részlegekkel, leányvállalatokkal rendelkező nagyobb cég milyen szintű egysége tekinthető önálló fondképzőnek. Önálló fondképzőnek kell tekinteni minden olyan vállalatot, amely a cégbíróságnál be volt jegyezve, függetlenül attól, hogy önálló cégként vagy leányvállalatként mű- ködött-e. A vállalatok területi egységeinek iratait akkor soroljuk külön fondba, ha az adott egységnek önálló szervezete és ügyvitele volt. Önálló fondképzők a vállalatok mellett működött autonóm szervezetek, mint például a segélyegyletek, munkástanácsok stb. Ugyancsak önálló fondképzőnek tekintendők a szövetkezetek által létrehozott önálló vállalatok. A családi levéltárak fondjainak elkülönítésekor is számos kérdést kell megválaszolni. Általában a család szerves fondjai, a jelentősebb szerepet játszó családtagok fondjai, a birtokigazgatásban szerepet játszó gazdasági, jogi szervek fondjai, a család tagjaihoz tartozó homogén gyűjtemények és a családi iratokban lévő heterogén gyűjtemények képezik a családi levéltárak önálló fondjait. Kisebb családi levéltár irataiból, az iratok mennyiségét, a család történeti jelentőségét mérlegelve, gyűjteményes fond is kialakítható. A megyei tanácsi levéltárakban önálló fondképző a tanács, a végrehajtó bizottság, 1973-mal bezárólag a titkárság és a szakigazgatási szervek. Az 1957 és 1961 között központilag iktatott iratokból külön fond alakítandó ki. Egy-egy fonóként a megyei tanács levéltárába tartoznak az 1971-ben létrehozott járási hivatalok iratai. A megyei, megyei városi, járási és városi tanácsok szakigazgatási szervei 1974 előtti iratainak fondokra tagolásánál a lényeges szervezeti változásokat kell figyelembe venni. Egy szakigazgatási szerv nevének megváltozása, feladatkörének bizonyos fokú változása nem jelenti automatikusan új fond keletkezését. A szakigazgatási szerv nevének bizonyos hatáskör-módosulással egybekapcsolt változása sem jár új fond létrehozásával. Ha egy nagyközségből város lett, nagyközségi fonóját lezárjuk, és új levéltárat nyitunk a városok fondcsoportjában. Ezzel szemben, ha egy község nagyközséggé alakul, vagy nagyközségi közös tanács székhelyévé válik, a fonója tovább folytatható. A címekben ilyen esetekben a változás feltüntetendő. Annak a községnek a fonóját, amely közös tanácsú székhelyközség társközsége lett, le kell zárni. A szövetkezeteknél élhetünk a gyűjteményes fond kialakításának lehetőségével, különösen a mezőgazdasági szövetkezetek, szakszövetkezetek irataiból célszerű gyűjteményes fondot létrehozni. A megszűnt szövetkezetek iratait településenként rendezve is állíthatunk fel gyűjteményes fondot, de összevonhatjuk a megszűnt tsz és az abba korábban beleolvadt jogelőd tsz-ek iratanyagát is. Az utóbbi esetben a megszűnt tsz iratai egy vagy több állagot, a jogelőd tsz-ek iratai egy-egy állagot alkotnak. A Magyar Dolgozók Pártja, illetve a Magyar Szocialista Munkáspárt iratainak besorolása, fondjainak felállítása a pártarchívumok eredeti rendjének megtartásával történik, ugyanakkor a nem jogelőd fondképzők (MKP, MSZDP stb.) iratanyaga az
