Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
1. Történeti segédtudományok
46 • 1. Történeti segédtudományok lezésben fokozatosan visszaszorult, ámbár jelentőségét teljesen sohasem vesztette el, és a levelezésben is egyre nagyobb teret kapott egyszerűen a hónap és nap megadásával történő keltezés. Az újabb kori ünnepek közé tartoztak a későbbiekben szentté avatott személyek ünnepnapjai: például Loyolai (Szent) Ignác, a jezsuita rend alapítója 1622-ben (július 31.), Kalazanci Szent József, a piarista rend alapítója 1727-ben (augusztus 25.) került a szentek sorába. 1.2.3. Az oklevéltani naptár Magyarországon a dátumok feloldásához elsősorban a Szentpétery Imre által összeállított Oklevéltani naptárat használjuk, amelyet 1985-ben a szerző Kronológia című művével együtt adtak ki kibővített formában. A naptárban megtaláljuk a húsvét- számításhoz szükséges 35 naptárt, a hozzá tartozó évmutatót, a keresztény ünnepek latin és magyar megnevezéseit, a pápák és a magyar királyok névsorát, az indictio, concurrens, epacta szerinti évszámítás táblázatait, az ismert hadoszlások felsorolását. A naptár használata során az alábbi sorrendet érdemes követni: 1. Az adott évhez tartozó naptár számának kikeresése az évmutatóból (az ó- és új naptár külön sorozatban!). 2. A kikeresett naptárlapon az évszám helyességének ellenőrzése. 3. A dátumban szereplő ünnepnap megkeresése az adott naptárlapon (szükség esetén segítségül véve az ünnepek betűsoros jegyzékét). 4. A dátumban szereplő nap véglegesítése (figyeljünk arra, hogy az ünnep előtti vagy utáni napról van-e szól). 1.2.4. Dátumok feloldása Az ünnepek szerinti dátumok feloldásához ismernünk kell néhány latin szót, fogalmat, illetve elnevezést, amelyek a magyar nyelvű iratokban is gyakran előfordulnak: Die = napján. Festum = ünnep szó több alakban fordulhat elő: például in festő = az ünnepen, ante festum = az ünnep előtt, post festum = az ünnep után. Octava az ünnep utáni nyolcadik napot jelenti, azaz az ünnepnapot is beleszámítva, a pontosan egy héttel rá következő napot jelöli. Gyakran előfordul, hogy az oktáván az ünnep utáni egész nyolcnapos időszakot kell érteni (in octavis). Az állandó bíróságok megjelenése előtti időszakban az ország bírái egy-egy nagyobb ünnep oktávájára hirdették meg bírói széküket, vagyis tartottak ítélkezést, de gyakran az országgyűlést is valamelyik ünnep oktávájára hirdette meg az uralkodó. Pridie a határnap előtti napot jelöli. Quindena az ünnep utáni tizenötödik napot jelenti, azaz az ünnepnapot is beleszámítva, a pontosan két héttel rá következő napot jelöli.
