Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
5. Levéltártan
5.1. A levéltárak gyűjtőterületi munkája ■ 449 Az 1995. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: levéltári törvény) és módosításai a közlevéltárak illetékességét a köziratokat illetően határozzák meg. Eszerint ♦ a közlevéltár illetékességi köre: a maradandó értékű irattári anyagnak azon része, amelyre vonatkozóan törvény közlevéltárba adási kötelezettséget ír elő, és amelyet az adott közlevéltár törvény rendelkezése, illetve fenntartójának döntése alapján köteles átvenni; ♦ levéltári gyűjtőkör: a maradandó értékű, köziratnak nem minősülő irattári anyagnak, ha arra vonatkozóan törvény közlevéltárba adási kötelezettséget nem ír elő, továbbá a természetes személyek maradandó értékű iratainak az a köre, amelyet az adott levéltár az őrizetében lévő levéltári anyag forrásértékének gazdagítása céljából gyűjt (ajándékként elfogad vagy megvásárol). A törvény a Magyar Országos Levéltár és a szaklevéltárak illetékességi körét konkrétan, az egyes szervek felsorolásával határozza meg. A megyei (fővárosi) és a települési önkormányzatok levéltárainak illetékességét a törvény egyrészt intézményi alapon határozza meg, vagyis a levéltárak illetékességébe tartozik a fenntartó önkormányzat testületének, hivatalának és intézményeinek, valamint ezek jogelődeinek levéltári anyaga. Másrészt a törvény egyfajta területi meghatározást ad, amely szerint a megyei (fővárosi) levéltár illetékességébe tartozik minden olyan, a megye (főváros) területén keletkezett levéltári anyag, amely nem tartozik más levéltár illetékességi körébe. A levéltári törvény tehát a megyei (fővárosi) levéltárakat területi általános levéltárként definiálta. Ezzel a rendelkezéssel jogszabályi szintre emelt egy gyakorlatban érvényesülő megoldást, vagyis hogy az önkormányzatok által fenntartott levéltárak őrzik az állami iratok egy részét is. Azonban a törvény- javaslat miniszteri indokolása felhívta a figyelmet a nyugat-európai országok levéltári gyakorlatára, amely szerint az állami szervek működése során létrejött levéltári anyagot az állami (központi és területi) levéltárak, az önkormányzati működés maradandó értékű dokumentumait pedig az önkormányzati levéltárak veszik át. A levéltári törvény 2007. évi módosítása pontosította a Magyar Országos Levéltár mint központi általános levéltár és a területi általános levéltárak illetékességi körének meghatározását. A törvénymódosítás értelmében a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek területi szervei a területi általános levéltárak illetékességébe tartoznak. A módosítás azonban nem foglalkozott azzal a közigazgatási problémával, hogy a központi államigazgatási szervek esetében jelentős mértékű központosítás folyik, amelynek során a korábban önálló jogalanyisággal rendelkező szervek egyszerű szervezeti egységgé válnak. Arra a kérdésre tehát, hogy az állami szerv jogi személyiséggel nem rendelkező területi egységeinek levéltári anyaga melyik általános levéltár illetékességi körébe tartozzon, a jelenleg hatályos jogi szabályozás alapján nem lehet egyértelmű választ adni. A probléma nem oldódik meg azzal sem, hogy a levéltári törvény kimondja az irattári anyag együtt tartásának követelményét, de ennek merev, automatikus alkalmazása köny- nyen idézhet elő zavaros helyzetet. Ha ugyanis egy adott állami szerv területi egységeinek jogállása gyakran változna - ennek lehetősége nem kizárt -, akkor a területi egységek levéltári anyaga a jogelőd szervek levéltári anyagával együtt hol a
