Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

4. Irattan és iratkezelés

4.10. Az állam titkainak védelme, a minősített adat védelme, kezelése * 439

♦ A Ttvr. az államtitokkörök példálózó felsorolásával az államtitokká minősítésre jogosultaknak - a felsorolás megengedhetetlenül széles körén kívül - szinte teljes körű mérlegelési lehetőséget biztosított, hogy közérdekű adatot titkosíthas- sanak, ez önmagában is alkotmányellenes volt.

♦ A Ttvr. megengedhetetlenül széles körben határozta meg a szolgálati titokká minősítésre jogosultak körét, ugyanakkor tárgyi kört (azaz a minősíthető adatok körét) nem állapított meg, ezzel a titkosítás teljes egészében a minősítők jogszabályilag meg nem határozott döntésétől függött. Ez a jogbiztonsághoz fűződő alapjogot és az információszabadsághoz fűződő alapjogot egyaránt sértette.

♦ A Ttvr. értelmében a titokkörbe tartozó adatot minősíteni kellett, és fel kellett tüntetni a minősítés érvényességi idejét. A végrehajtási rendelet alapján viszont ez történhet „Visszavonásig” meghatározással is, így akár az idők végezetéig. Ez a megoldás a közérdekű adat eltitkolásával sértette az információszabadsághoz fűződő alapjogot.

Az Alkotmánybíróság mind a Ttvr.-t, mind annak végrehajtási rendeletét (a Tvhr.-t) teljes egészében megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság fenti határozatának figyelembevételével készült el a jelenleg is hatályos, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban Ttv.), valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI. 30.) kormányrendelet, amelyeknek megalkotásakor az alábbi főbb szabályozási elveket vették figyelembe:

♦ Az információszabadsághoz fűződő állampolgári jog garanciális elemeinek érvényesítése.

♦ A minősítésre jogosultak körét csak a törvény állapítsa meg.

♦ A minősítés törvényességi idejének maximumát a törvény, illetve annak melléklete határozza meg.

A Ttv. elfogadását követően számos módosításon ment keresztül, amelyek közül a legfontosabb az 1998. évi LXXX. törvény, amely a NATO, illetve a 2003. évi Lili. törvény, amely az Európai Unió szervezetéhez történt csatlakozásunkat követően született meg. Ezek a jogszabályok elsősorban a különböző minősítési jelölések megfeleltethetőségét teremtették meg, illetve alapszinten beillesztették a magyar titokvédelmi jogba a külföldi minősítési adatok befogadásának rendszerét.

4.10.3. Nyilvánosság és titokvédelem

Az előzőekben már szóltunk arról, hogy az adatokhoz való minél szélesebb körű hozzáférés joga (információszabadság), valamint az állam vezetésének az a törekvése, hogy az adatok bizonyos körét ettől elzárja (titkosítás), milyen történelmi fejlődésen ment keresztül. Jelenleg, a mai magyar jogi szabályozást tekintve, a két alappillér törvényi szinten szabályozott formában működik az alábbi jogszabályokban.