Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
4. Irattan és iratkezelés
4.9. A közigazgatási eljárás ■ 435 A Két. részletesen foglalkozik az ügyfél fogalmával és az ügyfelek körének meghatározásával. A törvény alapvető célja, hogy az ügyfelek érdekeit szolgálja, eljárási terheiket könnyítse, jogaik érvényesülését elősegítse. Az ügyfelek számára egyszerűbbé, gyorsabbá és átláthatóbbá tegye a közigazgatási eljárást, akár annak árán is, hogy néhány ponton bizonyos - nem túl terhes - többletfeladatokat hárít a köz- igazgatási szervekre. A Két. erősíteni kívánta azt a szemléletet, hogy a közigazgatás dolga - a szó legnemesebb értelmében - az ügyfelek kiszolgálása, akár akként, hogy hatósági igazolványokkal látja el őket, akár úgy, hogy döntést hoz közigazgatási ügyeikben. A közigazgatási hatóság többnyire nem ellenérdekű félként kerül kapcsolatba az ügyfelekkel, és célja nem a közhatalmi eszközök minél szélesebb körű alkalmazása, sokkal inkább az, hogy - amennyiben az ügy jellege ezt megengedi - az ügyféllel egyfajta partneri viszonyt kialakítva, törekedjék valamely közérdekű cél elérésére vagy valamely magáncélnak a közérdekkel való összhangba hozatalára. A közigazgatási szervek hatáskörébe tartozó ügyek nagy tömege, évi sokmilliós nagyságrendje alapvető fontosságúvá teszi, hogy a közigazgatás gyors, egyszerű, az állampolgárok számára is áttekinthető eljárás keretében, ugyanakkor a jogszabályok következetes megtartásával és a szakmai szempontok érvényre juttatásával járjon el. Összességében tehát a törvény - amellett, hogy garanciális szabályokat állapít meg - megfelelő mozgásteret is biztosít a különös eljárási szabályok számára ahhoz, hogy azok megfelelően érvényre juttathassák a különböző közigazgatási eljárásfajták sajátosságait. A közigazgatási ügy fogalmával kapcsolatban indokolt hangsúlyozni, hogy a törvény nem minden, a közigazgatási hatóságok által lefolytatott eljárásra vonatkozik, hanem kizárólag az egyedi hatósági ügyekben folytatott eljárásokra. Az államtitok, a szolgálati titok tekintetében a törvény rendelkezik a titokvédelemről is. Ennek különös jelentősége van a közigazgatási eljárásban, mivel a köz- igazgatási hatóságok tevékenységük során a magántitoktól a banktitokig terjedő skálán a legkülönbözőbb titokfajtákkal szembesülhetnek. Végül vannak olyan titokfajták is, amelyeket - hatáskörük korlátái között - a közigazgatási hatóságoknak feltétlenül meg kell ismerniük, mert enélkül nem tudják ellátni feladataikat. A titokvédelem nem béníthatja meg a közigazgatás tevékenységét, azaz a titokfajták egyre növekvő száma - egy-két, fokozott védelem alatt álló titokfajtát leszámítva - nem vezethet oda, hogy a közigazgatási hatóságok hatáskörük keretei között nem ismerhetik meg a feladataik ellátásához nélkülözhetetlen adatokat és tényeket. Azonban a titokvédelem az ügyféllel szemben is csak korlátozott mértékben érvényesülhet, és nem terjedhet odáig, hogy kiüresíti az ügyfél eljárási jogait, így különösen jogorvoslathoz való jogát. A törvény a nemzetközi kapcsolatok fejlődésére, hazánk nemzetközi kötelezettségeire tekintettel bevezette a közigazgatási eljárási jogba a joghatóság intézményét is. A joghatóság a közigazgatási jogban azt jelenti, hogy a közigazgatási ügyben mely állam közigazgatási hatóságának kell eljárnia. Magyar állampolgár közigazga
