Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
4. Irattan és iratkezelés
4.9. A közigazgatási eljárás • 433 kérelme (bejelentése) jog megszerzésére irányul, és a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot - feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél -, az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása. A jogszabály által meghatározott esetben egyszerűsített határozat hozható, ha a hatóság a kérelemnek helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. A megszerzett jogot rá kell vezetni a kérelemre, továbbá - kérelemre - annak az ügyfél birtokában lévő másolati példányára, vagy a hatóságnál lévő példányról az ügyfél részére másolatot kell kiadni. Jogszabály lehetővé teheti, hogy a hatóság mellőzze a határozathozatalt, ha az eljárás pénzbeli ellátás jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul. Ez a szabály egyedi hatósági ügyben indult eljárásra nem alkalmazható. A végzésnek tartalmaznia kell valamennyi - a jogszabályban meghatározott - tartalmi elemet, valamint a döntés részletes indokolását is. Ha a végzés fizetési kötelezettséget állapít meg, tartalmaznia kell a kötelezettség elektronikus úton való teljesíthetőségéről szóló tájékoztatást is. A határozatot általában kézbesítés útján kell közölni. A jelen lévő ügyféllel kihirdetés útján is közölhető a határozat, ennek tényét azonban jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy az ügyiratra kell feljegyezni, és az ügyféllel alá kell íratni. Ha a jogszabály elrendeli, a közlés közszemlére (közhírré) tétel útján is lehetséges. Közveszély, életveszély, jelentős vagy helyrehozhatatlan kár esetén a határozatot távközlési eszközök (telefon, telefax, telex, távirat stb.) útján is közölni lehet. A közlés módját és időpontját azonban ekkor is fel kell jegyezni az iratra. ■ A döntés közlése és nyilvános közzététele A határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetve az ügyben eljárt szakhatósággal és a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel. Az eljárási képességgel rendelkező ügyfél kérheti, hogy a hatóság akkor is számára kézbesítse a döntést, ha az ügyben képviselője van. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették, szóban vagy távközlési eszköz útján, illetve elektronikus úton közölték. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Postai úton történő kézbesítés esetén a döntést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni. Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. ■ Az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szabályok Törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában a hatóság a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézheti abban az esetben, ha az ügyfél legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezik. Ebben az esetben a kérelem az ügyfél elektronikus aláírásával ellátva, a központi elektronikus szolgáltatórendszeren keresztül vagy közvetlenül a hatósághoz
