Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
4. Irattan és iratkezelés
426 ■ 4. Irattan és iratkezelés 4.9. A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ■ bállá Katalin 4.9.1. A közigazgatás, illetve a közigazgatási hatósági eljárás meghatározása, célja A közigazgatás az állam adminisztrációja, amely az állam szervezetéhez tartozó emberek között az összhangot biztosítja. Amint az a nevéből is kitűnik, a köz érdekében, a közösségi célok megvalósítására irányuló tevékenység, amely a társadalom legfontosabb döntéseinek igyekszik érvényt szerezni, és azokat akár kényszerrel is realizálhatja. A közigazgatás az állam elkülönült szerveinek olyan tevékenysége, amit hivatásos szakemberállomány lát el, működése a törvényeknek és más jogszabályoknak van alárendelve. A közigazgatás az állam nélkülözhetetlen és legrégibb működése, ezért úgy is meghatározhatjuk, hogy a közigazgatás az állam szervezete a jogrend keretében a közfeladatok eredményes megoldására a közfeladatok természete által megszabott módszerrel. A közigazgatási jog fejlődése a modern parlamentáris államok kialakulásával párhuzamos, a XVIII. század végén kezdődött, a közigazgatási eljárás jogának megfogalmazására azonban csak a XX. században került sor. A hazai jogban az első szabályozás a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901: XX. te. volt. Az 1930-as évek elején létrehozott Közigazgatási Racionalizálási Bizottság dolgozta ki a közigazgatási szervezet reformját, amely a közigazgatás rendezéséről szóló 1929: XXX. te.-ben testesült meg. Ez a szabályozás maradt életben 1949-ig, amikor is a pártállami rendszer egyik első intézkedéseként hatályon kívül helyezték, és megszüntették a majd fél évszázados múltra visszatekintő közigazgatási bíráskodás intézményét és szervezetét. Az 1950-es években a közigazgatási eljárás egyes mozzanatait kormányrendeleti szinten szabályozták. Törvényi szabályozást az államigazgatás rendjére vonatkozóan újra csak 1957- ben hoztak. Az 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályait foglalta össze, ezt a törvényt az 1981. évi I. törvény kiegészítette, majd az 1997. évi XIV. törvény módosította. A törvényi szabályozás csak az alapelvekre terjed ki, azonban az államigazgatásnak vannak olyan speciális területei is - például a honvédelem, az adó-, jövedéki és vámigazgatási ügyek, az iparjogvédelem, az idegen- rendészet -, ahol ágazati, speciális szabályokat kellett alkalmazni. A többször módosított 1957. évi IV. törvény eredményeképpen megszűnt az államigazgatási szervek eljárásának gyakran indokolatlanul nagyfokú kötetlensége, az állampolgárok - a fennálló rendszer keretein belül - eszközöket kaptak a jogaik és érdekeik védelmére. A közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának joga azonban továbbra is hiányzott. Az 1989-ben módosított alkotmány kimondja, hogy a bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét, majd az 1991. évi XXVI. törvény rendelkezett a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről.
