Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

4. Irattan és iratkezelés

4.8. Az iratkezelés folyamata, az irattári munka ■ 423 jogainak érvényesítésére. A bíróság határozatban kötelezheti az adatot kezelő szer­vet az adat közlésére. Az elutasított kérelmekről az adatkezelő az adatvédelmi biztost évente köteles értesíteni. A szerv dolgozói az érvényes szmsz-ben rögzített jogosultságuk alapján az irat­tárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek iratokat. A kölcsönzést utólagosan is ellenőrizhető módon, kölcsönzési naplóban kell dokumentálni. Papíralapú iratok esetében az irattárból kiadott ügyiratról ügyiratpótló lapot kell készíteni, amit mint elismervényt az átvevő aláír. Az aláírt ügyiratpótló lapot a köl­csönzés ideje alatt az irattárban az ügyirat helyén kell tárolni. Elektronikus irato­kat a jogosult felhasználók naplózás mellett tekinthetnek meg. Amennyiben a fel­használó a saját gépéről nem éri el a megtekintendő iratot, akkor az irattár kezelé­séért felelős ügyintézőnek kell gondoskodnia arról, hogy a jogosult felhasználó elektronikus úton megkapja a kért irat másolatát. Minden irattári dolgozó nagy valószínűséggel kapcsolatba kerül személyes, eset­leg különleges adatokat tartalmazó iratokkal is. A személyes adatok kezelésére vonat­kozó előírásokat a törvény pontosan rögzíti, megsértésüket súlyosan szankcionálja is. A törvény rendelkezése szerint személyes adat a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat és az adatból levonható, a személyre vonatko­zó következtetés. A személyes adat az adatkezelés, így az irattározás során mind­addig megőrzi e minőségét, míg kapcsolata az érintett személlyel helyreállítható. Különleges adatnak minősül a faji eredetre, nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatar­tozásra, politikai véleményre vagy pártállásra, vallásos vagy más meggyőződésre, egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, szexuális életre, valamint a büntetett elő­életre vonatkozó személyes adat. Az irattárban dolgozók számára lényeges, hogy a személyes adat fokozott védel­met élvez mind az adatkezelés, mind az adatbiztonság terén. Az adatkezelőnek, tehát mindenkinek, aki az adattal, adathordozóval hivatalosan kapcsolatba kerül, védenie kell az adatokat a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetve sérülés, megsemmisülés ellen. Fontos rendelkezése az adatvédelmi törvénynek, hogy az érintett személy kéré­sére az adatkezelőnek tájékoztatást kell adnia az általa kezelt adatokról, az adatkeze­lés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról is, hogy kik és milyen célból kapták vagy kaphatják meg az adatokat. Az érintett személy kérheti adatainak he­lyesbítését, illetve törlését, a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével. Az érintett saját adatainak megismeréséhez fűződő jogait törvény korlátozhatja, de ebben az esetben is fennáll a bírósági jogérvényesítés lehetősége. A személyes adatok védelmének és a közérdekű adatok nyilvánosságának bizto­sítására, a törvényesség betartásának felügyeletére az adatvédelmi biztos jogosult, akit az Országgyűlés választ meg, jogait és kötelezettségeit az adatvédelmi törvény rögzíti. Magániratokat keletkeztető szerveknél is be kell tartani az adatvédelmi tör­vény vonatkozó rendelkezéseit, ami ebben az esetben a törvény személyes adatok védelmére vonatkozó része.

Next

/
Thumbnails
Contents