Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

1. Történeti segédtudományok

36 ■ 1. Történeti segédtudományok

1. A jelképes fohásszal induló oklevelek élén gyakran találunk Jézus Krisztus nevét jelképező rajzot: ez hol a Krisztus név első betűje (C = chrismon), hol a görög monogramja (XP = christogramma), továbbá megtaláljuk a Jézus névből képzett, ugyancsak görög monogramot (XPS, IHS), valamint a keresztet, sőt ugyancsak rá emlékeztet a görög ábécé kezdő és záró betűje (alpha és ómega).

2. Az oklevelek alján látjuk az uralkodó nevéből képzett, egyetlen betűvé olvasztott rajzot, a monogrammát. Ennek különleges fajtája az ünnepélyes pápai oklevelek alján található monogramma, amely nem a pápa neve, hanem a bene vale- te jókívánság betűiből áll.

3. Kérészéletűnek számít a III. Henrik császártól (1039-1056) az V. Henrikig (1106-1125) használt, stilizált MPR betűkből alkotott rajzolat, amelynek jelentése: saját kezűleg (manu propria).

4. Az oklevélkiadásért felelős udvari tisztviselő az ellenőrzés megtörténtét jelöli a stilizált ss betűkkel, amelyek jelentése: aláírtam (subscripsi).

5. A pápai oklevelek sajátja a rota: két koncentrikus kör között a pápa jelmondata, a kereszttel négyfelé osztott belső kör közepén az apostolfejedelmek: Szent Péter és Pál, valamint a pápának a neve.

6. Az oklevelek aláíróinak neve előtt gyakorta keresztet találunk, nevük végén pedig stilizált ss betűket az aláírás (subscripsi) jelölésére.

7. A magánjogi írásbeliség jellegzetes oklevele a közjegyzőké. Ok pecsétet nem, de közjegyzői jegyet (signetum) használnak az általuk kiadott oklevelek hitelesítésére.

Az oklevelek díszítésének ugyancsak feltűnő eszköze a kezdőbetű (littera initia- lis), az iniciálé. Ez olykor valóban csak az első betű kicifrázását jelenti. Gyakorta (különösen az ünnepélyes pápai oklevelekben) az első szó teljes egészében díszes, sőt olykor hosszabb szöveg is. Ez a gyakorlat a XIII. század második felében csúcsosodik ki.