Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog
342 ■ 3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog A 2001. évi LXIV. törvény új elemként beemelte a levéltári törvénybe a védetté nem nyilvánítható iratok meghatározását, és kimondta, hogy a magániratok védetté nyilvánítására és a védetté nyilvánított levéltári anyagra a kulturális örökségről szóló törvényben foglaltakat kell alkalmazni. Változatlanul elővásárlási jogot biztosított a Magyar Országos Levéltárnak az 50 évnél régebben keletkezett, illetve a levéltári törvényben meghatározott magániratokra. Ezen iratok, valamint a védetté nyilvánított levéltári anyag külföldre viteléhez szükséges engedély iránti kérelmet a tulajdonos a Magyar Országos Levéltárnál vagy bármelyik vidéki székhelyű megyei önkormányzati levéltártárnál nyújthatja be, és ezt a kérelmet a levéltár szak- véleményével együtt továbbítja a kulturális örökségvédelmi hatósághoz. 3.5.10. A levéltárak költségvetési támogatásának szabályozása A levéltári törvény értelmében a közlevéltár fenntartója köteles gondoskodni a levéltár rendeltetésszerű működéséhez szükséges költségvetési feltételekről. Az általános levéltárak között a Magyar Országos Levéltár működési és fenntartási költségeit a központi költségvetés biztosítja az Oktatási és Kulturális Minisztérium költség- vetési fejezetén belül. A megyei (fővárosi) levéltárak működésének finanszírozását az illetékes önkormányzat, a többi közlevéltárét fenntartója biztosítja. A megyei/ fővárosi és a települési önkormányzatok levéltárai a költségvetés önkormányzati és területfejlesztési minisztériumi fejezetében kezelt, a közművelődési és közgyűjteményi feladatok ellátásához biztosított normatív hozzájárulásból is részesülnek. (Az önkormányzati levéltárak esetében a beruházási jellegű fejlesztési igények érvényesítését a központi költségvetés korábban az ún. címzett támogatási rendszer keretein belül támogatta, ez a lehetőség azonban már megszűnt.) A levéltárak költségvetési támogatásának rendszerébe új lehetőséget vezetett be a levéltári törvénynek az 1997. évi CXL. törvénnyel történt módosítása. A módosítás lényege a pályázati típusú támogatási rendszer bővítése volt. Ennek értelmében a közlevéltárakban és a nyilvános magánlevéltárakban őrzött levéltári anyag selejtezéséhez, biztonsági mikrofilmezéséhez, valamint a veszélyeztetett állapotú iratanyag megmentését szolgáló szakmai feladatok ellátásához a minisztérium fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatából évente külön pénzügyi támogatást kell biztosítani. Az előirányzatnak a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak közötti elosztásáról a minisztérium pályázat útján gondoskodik. A levéltári törvény szerint a nyilvános magánlevéltárak költségvetési támogatásban részesülnek. Az 1997. évi CXL. törvény ezt úgy pontosította, hogy a támogatást a kulturális tárca fejezeti kezelésű előirányzataként évente kell meghatározni, és rögzítette ennek minimális összegét is. Az előirányzat nyilvános magánlevél- tárak közötti elosztási rendjének megállapítását a törvény a kultúráért felelős miniszter hatáskörébe utalta.
