Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog
338 ■ 3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog 10/2002. (IV. 13.) NKÖM-rendelet a törvényben meghatározott levéltári alapfeladatok, valamint a Magyar Országos Levéltár speciális funkciói tekintetében részletes előírásokat fogalmaz meg. Az alapfeladatokat illetően megállapítja ♦ a szervnyilvántartás módját és adatait, ♦ az iratkezelés levéltári ellenőrzésének tervezésére és az ellenőrzés végrehajtására vonatkozó szempontokat, ♦ az iratselejtezés ellenőrzésének módját, ♦ a levéltári állomány gyarapításának különböző formáit, ♦ az iratanyag őrzésének és feldolgozásának követelményeit és szabályait, ♦ a levéltári segédletekkel és nyilvántartásokkal szemben támasztott elvárásokat, ♦ a levéltári anyag különböző célú használatával kapcsolatos szabályokat. A Magyar Országos Levéltár esetében meghatározza a levéltárakról vezetett nyilvántartás adattartalmát, a szakmai ajánlások és módszertani útmutatók elkészítésének és jóváhagyásának rendjét, továbbá a levéltár feladatává teszi a levéltári nyilvántartások egységes számítógépes programjának elkészíttetését, használatának oktatását és a program felhasználókhoz történő eljuttatását (lásd részletesebben a 7.5. alfejezetben). Külön meg kell említeni a levéltári törvény felhatalmazása alapján kiadott, a Levéltári Kollégiumról és a levéltári szakfelügyeletről szóló 19/1998. (V. 13.) MKM rendeletet, amely meghatározta egyrészt a szakértői testületként (főként véleményező és javaslattevő hatáskörrel) tevékenykedő Levéltári Kollégium feladatait, működésének rendjét, másrészt az újonnan létrehozott levéltári szakfelügyelet feladatait, összetételét, illetve működési szabályait. (A levéltári szakfelügyelők rendszeresen ellenőrzik a közlevéltárakban és a nyilvános magánlevéltárakban a szakmai követelmények érvényesülését, a működési feltételek meglétét, a költségvetési források fel- használását és hasznosulását, továbbá a levéltári anyagban végzett selejtezést.) Az e rendelet helyébe lépő 7/2002. (II. 27.) NKÖM-rendelet több helyen módosított az addigi szabályokon. 3.5.8. A közlevéltári anyag használatának alapelvei A levéltári törvény a közlevéltárban őrzött levéltári anyag használatának főszabályaként az 1990. május 2. előtt keletkezett dokumentumok általános kutatási időhatárát a keletkezéstől számított 15 évben, az 1990. május 1. után keletkezettekét pedig 30 évben állapítja meg. Ugyancsak főszabályként kimondja, hogy - a védett személyes adatot, valamint a jogszabályban meghatározott titkot tartalmazó iratok kivételével - az általános kutatási időhatár letelte után bárki ingyenesen kutathat és a kutatásra kiadott levéltári anyagról saját költségén másolatot készíttethet. Belföldi és külföldi kutató azonos elbírálás alá esik. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénnyel összhangban a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási évét követő 30 év után válik bárki számára kutatható