Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog
322 ■ 3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog szédos országok kezelésébe. A magyar levéltáraknak éppen ezért elemi érdekük, hogy széles körű és intenzív nemzetközi kapcsolatokat folytassanak általában az európai országok levéltáraival, és különösen azokkal, amelyekben jelentős magyar vonatkozású iratanyag található. Az Ausztria és Magyarország között 1926-ban kötött badeni egyezmény alapján máig egy magyar polgári és egy katonai levéltári delegáció működik Bécsben, és ellátja a Habsburg-korszak közös szellemi tulajdonnak minősülő levéltári anyagával kapcsolatos feladatokat (mikrofilmezés, segédletkészítés, magyar kutatók munkájának segítése). A két ország közti kiváló levéltári kapcsolatok példaszerűek egész Európában. A pártállam időszakában a közép-európai szocialista országokkal alakultak ki együttműködések, amelyek segítségével hungarikakutatások folytak ezen országokban, és sok millió mikrofilmfelvétel készült számunkra fontos dokumentumokról. E kapcsolatok a rendszerváltozás után, főleg anyagi okokból, megszűntek. A kilencvenes évek közepétől lehetőség nyílt más irányú kapcsolatok építésére. A magyar levéltárügy nemzetközi kapcsolatait részben a Magyar Országos Levéltár intézi, amelynek számos ország központi levéltárával van együttműködési szerződése, és részt vesz többek között az Európai Unió levéltári kooperációjában. Különösen fontosak e szempontból az elektronikus iratok kérdéseivel foglalkozó DLM-fórumok. Napjainkban Moszkvában is működik egy kisebb magyar levéltári kirendeltség, hiszen az orosz levéltárakban hatalmas mennyiségű, nagyrészt még ismeretlen magyar vonatkozású levéltári anyag található. A magyar levéltárak részt vesznek a Nemzetközi Levéltári Tanács munkájában, annak különböző tagszervezeteiben. 1999-ben Magyarország másodszor adott otthon a Nemzetközi Levéltári Tanács kerekasztal-konferenciájának. A magyar levéltárügy nemzetközi kapcsolatainak másik fontos része az egyes levéltárakon és a levéltári szakmai szervezeteken keresztül bonyolódik. Részben fentebb már tárgyaltuk, hogy a határ mentén fekvő megyei levéltárak az elmúlt húsz évben fokozatosan egyre szorosabb kapcsolatokat építettek ki a szomszédos országok közelben fekvő levéltáraival. Ennek jellegzetes példái: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára, amely kárpátaljai és erdélyi, a Csongrád Megyei Levéltár és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, amelyek a vajdasági, a Nógrád Megyei Levéltár és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára, amelyek szlovákiai, a Vas és a Győr-Moson-Sopron megyei levéltárak, amelyek burgenlandi, a Baranya és a Somogy Megyei Levéltár, amelyek horvátországi, valamint a Zala Megyei Levéltár, amely szlovéniai levéltárakkal épített ki jó kapcsolatokat. A hazai egyházi és egyetemi levéltárak szoros kapcsolatokkal rendelkeznek Kö- zép-Európa szinte minden hasonló levéltárával és azok szakmai szervezeteivel. A levéltári egyesületek a közös érdekeket felismerve, ugyancsak aktív munkát folytatnak a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében. A Magyar Levéltárosok Egyesülete már másfél évtizede hívja meg vándorgyűléseire a közép-kelet-európai testvérszervezetek vezetőit és képviselőit. Két alkalommal Magyarországon tartottunk olyan szekcióüléseket, amelyen 10-15 európai levéltárosegyesület képviselői voltak jelen. 2000-ben a bécsi levéltáros-világkongresszuson magyar kezdeménye
