Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog
290 • 3. Magyar levéltártörténet, levéltári jog szágos Levéltárában helyezték el. Ez a levéltár 1729-ben visszakerült az egyház kezelésébe, ám a munkákat továbbra is világi alkalmazottak végezték. 1769 után a kincstári szempontból fontos iratokat a két évvel korábban szervezett Fiskális Levéltárba helyezték át a kormányhatóságok (Erdélyi Királyi Kancellária - Bécsben, Erdélyi Főkormányszék [Gubernium], Főbiztosság, Országos Főszámvevőség) egyes iratanyagaival együtt. A Gubernium irattárából 1790-ben csak az utolsó tíz év iratai kerültek az új székhelyre, Kolozsvárra, a nagyobb rész, amelyet Archívum ve- tusnak neveztek, Nagyszebenben maradt. 3.1.4. Levéltáraink a polgári korszakban 3.1.4.1. A FRANCIA FORRADALOM SZEREPE A LEVÉLTÁRAK FEJLŐDÉSÉBEN Az 1789. évi francia polgári forradalom mélyreható változásokat eredményezett a levéltárak világában. Sok levéltárat elpusztított a forradalmi hevület, de a jövőre nézve meghatározónak azok az intézkedések bizonyultak, amelyekkel 1794-ben valamennyi francia levéltárat köztulajdonná nyilvánítottak, és felállították a Nemzeti Levéltárat (Archives nationales). A feudális kiváltságok megszűnésével az addig zárt levéltárak megnyíltak, és jogbiztosító szerepüket elvesztve a tudományos kutatás szolgálatába álltak. Szerencsére nem valósult meg Napóleon császár me- galomán terve a meghódított országok levéltári anyagait is magában foglaló nagy levéltár létesítésére. A Párizsba szállított vatikáni, bécsi, piemonti, hollandiai stb. levéltári anyagok a császár bukása után visszakerültek az eredeti helyükre. Az európai országok a XIX. században sorra követték a francia példát. Német területen Hessenben 1832-ben, Szászországban 1834-ben hoztak létre központi állami levéltárat. Itália különálló államai közül például Szicíliában 1816-ban, Nápolyban 1818-ban létesült országos levéltár. Angliában egy 1838. évi törvény állította fel az Állami Levéltári Hivatalt (Public Record Office), amelybe összevonták különböző hatóságok addig külön kezelt levéltárait. A Napóleon által kreált Varsói Nagyhercegségben 1808-ban szervezték meg a lengyel nép összes levéltári dokumentumának összegyűjtésére hivatott Régi Iratok Levéltárát. 3.1.4.2. LEVÉLTÁRÜGYÜNK 1848-1874 KÖZÖTT, AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÚJJÁSZERVEZÉSE Az 1848. évi magyar forradalom győzelme, a felelős minisztérium megalakulása után a Magyar Tudományos Akadémia javaslatot tett „egy magyar álladalmi közlevéltár” felállítására, amelybe elsősorban az Archívum Regnit és a megszűnt kormányszékek levél- és irattárait, bécsi „magyar” levéltári iratokat, a nagyobb városok és a hiteleshelyi levéltárak anyagát és a megyei levéltárakból az „ország közdolgait
