Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

274 » 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

Az evangélikus egyházkerületek első, országhatárokhoz igazodó átszervezése 1952- ben egy északi (Budavár székhelyű) és egy déli (Pest székhelyű) püspökséget hozott létre, amelyek mindegyike 8-8 egyházmegyét foglalt magában. 2000-ben egy harmadik önálló kormányzati egységet létesítettek: a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerületet Győr központtal. A központi adminisztrációt országos egyházi főtitkár látja el.

Az unitáriusok szervezetében már 1949-ben változás állt be, mert a magyarországi egyházközségek attól kezdve nem szerepeltek az Erdélyi Unitárius Egyház szervezeti szabályzatában. így a volt Duna-Tisza menti esperesi egyházkor végképp magára maradt, élén egy püspöki helynökkel. A Magyarországi Unitárius Egyház önálló szervezete csak 1971-ben alakult meg Budapest központtal. Elén püspök, illetve főgondnok áll, Egyházi Képviselő Tanáccsal, Zsinati Főhatósággal és az Egyetemes Egyház tisztségviselőivel.

Az ortodox, görög keleti egyháznak jelenleg 4 szervezete van. 1. Görög Keleti Szerb Egyház Szentendre székhellyel, élén püspöki vikáriussal, aki a Belgrádi Patriarchátus joghatósága alá tartozik. 2. Román Ortodox Egyház Gyula székhellyel, élén szintén püspöki vikáriussal, ő a Bukaresti Patriarchátus joghatósága alatt működik. 3. Bolgár Ortodox Egyházközösség Budapesten, bolgár parochus vezetésével, aki a Szófiai Patriarchátus alá tartozik. 4. Magyar Ortodox Adminisztratúra Budapest székhellyel, élén egy esperes adminisztrátorral, aki a Moszkvai Patriarchátus fennhatósága alatt áll.

Az izraelita hitközségek száma 1947-ben 263,1980-ban 75,1987-ben 29 volt. 1950- ben állami kényszerrel egyesítették az ortodox és a neológ irányzatokat a Magyar- országi Izraeliták Országos Irodája, majd Központja (MIOK) égisze alatt. De 1978- ban már külön hozták létre a Magyar Izraeliták Országos Rabbitestületét és a Magyar Izraeliták Országos Ortodox Rabbitestületét. 1991-ben a megvalósult vallásszabadságnak és a demokratikus egyesülési elveknek megfelelően jött létre a Magyar- országi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz). A budapesti ortodox zsidóság

1993-ban kivált a Budapesti Zsidó Hitközségből, és teljesen függetlenné válva új nevet vett fel: Budapesti Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség. Az izraelita egyház az autonóm hitközségek összességéből épül fel, és a rabbik az egyes hitközségek alkalmazottai.

AJÁNLOTT IRODALOM Középkor(1000-1526)

Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Budapest, 1946.

Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Budapest, 1946. (Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 1.)

Fügedi Erik: Uram, királyom... A XV. századi Magyarország hatalmasai. Budapest, 1974.

Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyes-házi királyok alatt. Budapest, 1899. Korai magyar történeti lexikon (IX-X1V. század). Főszerk. Kristó Gyula. Budapest, 1994.