Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

Hivatala lett, de azután ismét önálló kormányhivatalként funkcionált. 1951-től 1956 őszéig tőle független volt, de együttműködött vele az Államvédelmi Hatóság, 1957-től a belügyminisztériumi karhatalom, amely az egyházak szervezetén belül és a világiak körében egyaránt ügynökhálózatot épített ki. Rendőrségi nyomozások alapján folytatták le az 1965 és 1972 közötti pereket, amelyekben elsősorban az ifjúság körében folytatott hitoktatást, mint „illegális szervezkedést”, büntették.

272 • 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.10.5.3. AZ ÁLLAM ÉS AZ EGYHÁZAK KÖZÖTTI VISZONY MÓDOSULÁSAI

Az állam és a Vatikán közötti első megállapodást 1964-ben Budapesten kötötték, amely még nem sokat javított a magyar katolikus egyház helyzetén. Az állam megkívánta a papok részéről az állampolgári eskü letételét. Eredményre vezettek viszont a tárgyalások öt új püspök kinevezésének ügyében, és 1965-től engedélyezték, hogy a Rómában lévő Pápai Magyar Egyházi Intézetben magyar papok posztgraduális képzésben részesülhessenek. Mindszenty József halála után egy évvel, 1976-ban Lékai Lászlót esztergomi prímás-érsekké és bíborossá nevezte ki VI. Pál pápa, és hosszú idő óta ebben az esztendőben volt betöltve először az összes magyarországi főpásztori szék.

2.10.6. 1990-től napjainkig

2.10.6.1. A VALLÁSSZABADSÁG ÉS AZ EGYHÁZAK MŰKÖDÉSI FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA

A Magyar Köztársaság új alkotmánya az 1989. évi LX. törvény 2. §-a értelmében biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot. Az 1989. évi XIV. törvény felszámolta az Állami Egyházügyi Hivatalt, és létrehozta a Vallásügyi Tanácsot, illetve a Minisztertanács Egyház-politikai Titkárságát, de már igazgatási feladatok nélkül. Az egyházakkal kapcsolatos állami feladatok a Művelődési Minisztérium hatáskörébe kerültek.

Az 1989. évi XVII. törvény tette jogilag lehetővé, hogy az addig titokban vagy külföldön élő és működő szerzetesek körében megindulhatott a közösségi élet. Sok rend folytatta a feloszlatás előtti tevékenységét, azaz legtöbben a lelkipásztorkodásban találták meg ismét helyüket, mások a tanításban, nevelésben, és igen sokan a szociális és karitatív tevékenységben. A 2000. évi összeírás szerint 59 női, 27 férfiszerzetesrend és 4 katolikus társulat működött Magyarországon.

Az 1991. évi XXXII. törvény kimondta, hogy az egyházak 10 éven belül visszakapják a működésükhöz szükséges volt ingatlanaik egy részét, illetve pénzbeli kárpótlást kaphatnak. Az 1995-ben kötött új megállapodás értelmében 20 éven belül, vagyis 2011-ig rendezik az ingatlanok ügyét. 1997-ben a kormány egyezményt kötött a Szentszékkel, amelyet a parlament 1999-ben ratifikált. Ennek célja az volt, hogy megoldják a közszolgálati és hitéleti tevékenységek állami támogatását és az