Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
242 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története leegyszerűsödött a külkereskedelmi jog megszerzése a konvertibilis elszámolású piacokra, majd 1988-tól a külkereskedelmi tevékenység alanyi joggá vált. Miután 1990-ben magánszemélyek is megkaphatták a külkereskedelmi jogot, ha egyéni céget alapítottak, az év végére már 7000 külkereskedelmi joggal bejegyzett gazdálkodó működött Magyarországon. A belkereskedelem a második világháború után romokban hevert, a lakosság ellátása érdekében eleinte a vasúti vagonokból közvetlenül osztották az alapvető élelmiszereket. A kiskereskedők üzleteinek államosításával a lakossági ellátás helyzete tovább romlott, és a hiánygazdálkodás következtében bevezették a jegyrendszert. A fővárosi lakosság élelemellátására 1948-ban létrehozták a Közért vállalatot (az 1911-ben alapított Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerellátó Üzeméből és más vállalatokból), amely az ötvenes években kiterjedt, 358 egységből álló bolthálózatot épített ki. 1969-ben 10 kerületi Közért vállalatot hoztak létre Budapesten, amelyek a privatizáció idején összesen 1670 bolttal rendelkeztek. A Budapesti Közért Vállalat 24 boltja a SPAR üzletlánc tulajdonába került, a többi üzletet nagyrészt magánszemélyek vásárolták meg. A rövidáruk és textíliák árusítására a Röltex, a vegyiáru-kereskedelem lebonyolítására „Háztartási bolt”-hálózatot építették ki. Vidéken a kiskereskedelem legjobban kiépített hálózatával a mezőgazdasági tsz-ektől elkülönült földműves-szövetkezetek rendelkeztek (lásd a 2.9.3.1. pontot), amelyek 1967-től az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet (ÁFÉSZ) nevet vették fel. Tevékenységi körük a kiskereskedelemre, a vendéglátóiparra, mező- gazdasági termékek értékesítésére, az előbbiekkel összefüggő termelő- és feldolgozóipari üzemek létesítésére, valamint lakossági szolgáltatások szervezésére terjedt ki. Az ÁFÉSZ-ek önálló vállalatszerű gazdálkodást folytattak, belső önkormányzattal rendelkeztek, a legfontosabb ügyeikben a tagok közgyűlése döntött. A folyamatos irányításra és ellenőrzésre a tagok igazgatóságot és felügyelőbizottságot választottak. Az ÁFÉSZ-ek érdek-képviseleti okból megyei szövetségekbe tömörültek, országosan a Szövosz fogta őket össze. 1968-ban 567 ÁFÉSZ működött 1,8 millió taggal, 20 ezer kereskedelmi egységgel. A belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény értelmében magánkereskedés magánkereskedői igazolvány alapján és az abban feltüntetett üzletkörben volt folytatható. 2.9.7.3. AZ 1990 UTÁNI KERESKEDELMI VÁLLALATI LIBERALIZÁCIÓ A rendszerváltozást követően a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvényt a 2004. évi XXIX. törvény hatályon kívül helyezte, és már az európai uniós csatlakozást is figyelembe vette. A belkereskedelmet illetően az 1978-as törvényt (két módosítás után) a 2005. évi CLXIV. törvény váltotta fel. Ez megszüntette a szocialista kori mesterséges szétválasztást a kül- és belkereskedelem között, és a kereskedelmet egységesen kezeli. A törvény a kereskedelmi tevékenységet az alábbiak szerint határozza meg: kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység, kereskedelmi ügynöki tevékenység, vendéglátás, turisztikai tevékenység üzletszerű végzése, kereskedel
