Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

238 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

♦ leányvállalatokra

♦ szövetkezetekre

♦ gazdasági társaságokra

♦ kisiparosokra és magánkereskedőkre

A politikai változások és e törvény hatására az államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatok az 1990-es évek elején tömegesen alakultak át gazdasági társaságokká.

Az Európai Unióhoz való közelítés érdekében született meg a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény. E jogszabály az egyesülést nem gazdasági, hanem korporativ társaságnak minősítette, de lehetővé tette, hogy jogi személyeken túl bárki tagja legyen, a gazdasági munkaközösséget pedig megszüntette, illetve a meglévők kkt.-vé alakulását szorgalmazta. A konszernjogot a külföldi társaságokra is kiterjesztette. A törvény ötféle gazdasági társaságot ismert el: közkereseti és betéti társaságot, közös vállalatot, korlátolt felelősségű társaságot, valamint zártkörűen és nyilvánosan működő részvénytársaságot. Szabályozták e társaságok egymás közti átalakulását is.

2.9.6.6. A PRIVATIZÁCIÓ FOLYAMATA ÉS INTÉZMÉNYEI

Történetileg a privatizációs folyamat több szakaszra bontható. Az elsőben, 1990 és 1995 között a legvonzóbb cégeket értékesítették, és jelentős szerepet játszottak a stratégiai (szakmai) befektetők. A második szakaszban, 1995-1996-ban a bank- és az energiaipari szektor, továbbá a távközlés jelentős része került sorra. A harmadik, 1996 óta tartó szakaszban megjelentek a kombinált értékesítési módszerek, előtérbe kerültek a pénzügyi befektetők, és a tőzsde is fontos szerepet kapott.

A rendszerváltozás előtt létrehozott privatizációs szervezet, az Állami Vagyonügynökség (AVÜ) 1990-ben, az állami vagyonkezelő szervezet, az Állami Vagyonkezelő Rt. 1992-ben jött létre. Az ÁVÜ az 1990. évi VII. törvény alapján, még az Antall-kormány hivatalba lépése előtt, 1990. március 1-jén alakult meg (11 tagú igazgatótanáccsal és élén ügyvezető igazgatóval). A spontán privatizáció e szervezet megalakulása előtt az 1988. évi VI. és az 1989. évi XIII. törvény alapján történt, így az a szabályozás elégtelensége miatt még áttekinthetetlen volt (de az állami vagyonnak csak 2-2,5%-át érintette). A rendszerváltozáskor az 1990. évi VII. és VIII. törvény alapján a privatizáció szabályozott mederbe terelődött; nemcsak törvényesen, de államilag ellenőrzötten, pályázatok útján történt. Az 1990. évi VII. törvény ugyanis az ÁVÜ-t az Állami Számvevőszék pénzügyi ellenőrzése alá utalta. Az ÁVÜ feladata elsődlegesen az volt, hogy az illetékességébe tartozó állami vagyont nyilvántartsa, gondoskodjon annak hasznosításáról, és az állami vállalatokra nézve az alapító szervet megillető jogokat gyakorolja. A törvény a vállalati tanács vagy a dolgozók közgyűlése vezetésével működő „önigazgató” állami vállalatokat újra államigazgatási felügyelet alá vonta azért, hogy ezeket hatékonyabban lehessen felkészíteni a későbbi magánosításra. 1992-re világossá vált, hogy a privatizá