Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

210 * 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története tonságot érintő kérdésekkel is. 2007-ben az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak a fent felsorolt 6 szakszervezeti tömörülés, valamint 9 munkaadói szövetség volt tag­ja. A kormányt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára képviseli. 2.8.5. A politikai pártok működésére vonatkozó főbb szabályok Magyarországon az egypártrendszer lebontása 1987-ben kezdődött. 1988-ban lét­rejött a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége, továbbá felújította tevékenységét a Független Kisgazda- párt, majd 1989-ben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Keresztényde­mokrata Néppárt. 1990 januárjáig - a választási előkészületek jegyében - már 65 párt kérte bírósági nyilvántartásba vételét. Halaszthatatlanná vált tehát a kérdés­nek az új viszonyokat tükröző szabályozása. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény pre- ambuluma szerint a pártok társadalmi rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szer­vezeti kereteket nyújtsanak, és hogy a társadalomban meglévő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítését és érvényesítését előmozdítsák. A pártra - mi­vel a társadalmi szervezetek egyik típusa - mindazok a szabályok vonatkoznak, ame­lyek az egyesületekre általában. Pártnak minősül az a társadalmi szervezet, amely a nyilvántartásba vételét végző bíróság előtt kinyilvánítja, hogy a pártokról szóló törvény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. Ezek közül a legfonto­sabbak a következők: ♦ Pártnak csak magánszemélyek lehetnek a tagjai. ♦ A pártok munkahelyen (szolgálati helyen, tanintézetben) nem hozhatnak létre és nem működtethetnek szervezetet. ♦ A párt vagyona a tagdíjakból, az állami költségvetésből juttatott támogatásból, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánszemélyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján magánsze­mélyek hagyatékából, a párt gazdálkodótevékenységéből, illetőleg a párt által alapított vállalat adózott nyereségéből képződhet. ♦ A párt részére állami költségvetési szerv, állami vállalat vagyoni hozzájárulást nem adhat. ♦ A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. ♦ Párt alapítója és tisztségviselője csak magyar állampolgár lehet, és magyar ál­lampolgársággal nem rendelkező tagjai a párton belül jelöltállítási és szavazati joggal sem rendelkezhetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents