Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

Az Országgyűlés Alkotmányban megállapított hatáskörei a következők:

1. Megalkotja, illetve módosítja a Magyar Köztársaság Alkotmányát. Az új Alkotmány elfogadásához és a hatályos Alkotmány megváltoztatásához az ország- gyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

2. Kizárólag az Országgyűlés jogosult törvény alkotására. A jogalkotási törvény szerint az Országgyűlés törvényben állapítja meg a társadalmi rendre, az állam szervezetére és működésére, a gazdasági rendre, valamint az állampolgárok alapvető jogaira és kötelességeire vonatkozó szabályokat. Törvénykezdeménye- zési joggal rendelkezik a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési bizottságok és bármely képviselő.

3. Az Országgyűlés megköti a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződéseket.

4. Az Országgyűlés dönt - az Alkotmányban maghatározott esetek kivételével, például amikor a Kormány engedélyezi a magyar, illetve külföldi fegyveres erők NATO-döntésen alapuló alkalmazását, illetőleg más csapatmozgásait - a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, külföldi fegyveres erők magyarországi vagy az ország területéről kiinduló alkalmazásáról, a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint a Magyar Honvédség külföldi, illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról.

5. Az Országgyűlés dönt a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről. Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti vagy meghosszabbítja a megelőző védelmi helyzetet, és felhatalmazza a Kormányt a szükséges intézkedések megtételére. Hadiállapot vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén az Országgyűlés kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre; ilyen esetben a Honvédelmi Tanács kompetenciájába kerülnek a 4. pontban felsorolt döntések.

6. Szükséghelyzet idején az Országgyűlés szükségállapotot hirdet ki. Szükséghelyzetnek minősülnek az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, súlyos erőszakos cselekmények, valamint az elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség. Ha a szükségállapot kihirdetésekor az Országgyűlés akadályoztatva van, a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség felhasználásáról. Szükségállapot ideje alatt az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága - folyamatosan ülésezik.

7. A parlament kreációs funkciója alapján megválasztja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési biztosokat, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt.

8. Az Országgyűlés jogosult a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után előterjesztett - javaslatára feloszlatni azt a helyi képviselő-testű174 ■ 2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története