Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)
2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története
2.7. Magyarország államszervezete 1990-től napjainkig ■ 171 A Magyar Néphadsereg elnevezést a Honvédség 1949-ben vette fel. Ez évtől a szovjet hadsereg mintájára szervezték át, ami mindenekelőtt a Honvéd Vezérkar (később: Magyar Néphadsereg Vezérkara) megszervezését, új fegyvernemi egységek létesítését, szoros szovjet ellenőrzés alatt álló tömeghadsereg megteremtését és a politikai tisztek meghatározó szerepét eredményezte. Az 1950-es évek elején, hideg- háborús légkörben, szovjet instrukciók alapján a hadsereget az ország teherbíró képességét - és a békeszerződésben meghatározott 70 000 főt, illetve egyéb fegyvernemi korlátokat - meghaladó mértékben fejlesztették. 1953 decemberében, az ország megbomlott gazdasági egyensúlya helyreállításának érdekében szervezetét egyszerűsítették, létszámát jelentős mértékben csökkentették, de ez 1954 végén még mindig elérte a 150 ezer főt. Magyarország 1955. május 14-én csatlakozott a Varsói Szerződéshez, ami a hadsereg fejlesztésével kapcsolatos újabb kötelezettségek vállalását jelentette. 1956-ban a forradalmi események következtében vezetése megbomlott, katonai ütőképességét átmenetileg elvesztette. 1957-től a technikai fejlesztés került előtérbe, aminek eredményeként a hadsereg létszáma és felszereltsége elérte a Varsói Szerződés kisebb országai hadseregének színvonalát. A néphadsereg területi szervei a honvédkerületi parancsnokságok és az ezeknek alárendelt kiegészítő parancsnokságok voltak. Ezek gondoskodtak a mozgósítási tervek elkészítéséről, a honvédelmi készletek kezeléséről, a tartalékosok nyilvántartásáról és a sorozások lebonyolításáról. 2.7. MAGYARORSZÁG ÁLLAMSZERVEZETE 1990-TŐL NAPJAINKIG ■ chronowski nóra 2.7.1. Államszervezési elvek, az alkotmányos szervek köre 2.7.1.1. ÁLLAMFORMA ÉS KORMÁNYFORMA Az 1989. évi XXXI. alkotmánymódosító törvény szerint - amely 1989. október 23- án lépett hatályba - az Alkotmány az általános rendelkezéseket tartalmazó I. fejezet elején rögzíti, hogy Magyarország köztársaság. A magyar alkotmányos berendezkedés parlamentáris kormányzati rendszert alakított ki. A központi állami szervek eltérő mértékben vesznek részt a kormányzásban, közülük az Országgyűlés, a Kormány és a köztársasági elnök jelentik a meghatározó kormányzati tevékenységet folytató szerveket. Egyes nézetek szerint az Alkotmánybíróság is közéjük tartozik, ezért lehet a kormányzással kapcsolatban Magyarországon „hatalmi négyszögről” beszélni. A kormányzásban részt vevő központi állami szervek szerepe, súlya, hatalmi helyzete államonként különböző, a magyar rendszerben a kormányzás központi, meghatározó elemét a parlament és a kormány együttesen alkotja.