Levéltári kézikönyv (Budapest, 2009)

2. Magyarország kormányzati, igazgatási és igazságszolgáltatási intézményeinek története

2.6. A szocialista államszervezet (1949-1990) ■ 167

családjogi viták, gyermektartási igény, hagyatéki, vagyonjogi perek, kisebb jelentőségű vagyoni jogviták esetében, illetve a büntetőügyek közül a kihágási ügyek, a szóval elkövetett izgatás és rémhírterjesztés, a közellátást, a tervgazdálkodást veszélyeztető, illetve a társadalmi tulajdont érintő kisebb bűncselekmények stb. esetében.

A megyei (fővárosi) bíróságok hatáskörébe tartoztak a polgárok és a gazdálkodó szervezetek jogvitái közül azok, amelyek tárgya meghatározott értékhatár fölött volt, az államigazgatási jogkörben eljáró személyek ellen az okozott kár megtérítése iránt indított perek, a szerzői jogi, az iparjogvédelmi, a sajtó-helyreigazítási perek stb. A büntetőügyek közül az 1950-es években a megyei bíróságok elé kerültek az államellenes bűncselekmények, a háborús és népellenes bűntettek, a pénzhamisítási, devizagazdálkodási bűntettek, a gyilkosság és a szándékos emberölés miatt indított eljárások, továbbá a tervgazdálkodás érdekeit sértő, a társadalmi tulajdon ellen irányuló és az államtitok megsértését jelentő bűntettek elbírálása, ha ez utóbbiakra a törvény öt évig terjedő börtönnél súlyosabb büntetést állapított meg. Ezt módosítva, illetve kiegészítve az 1973. évi I. törvény a megyei bíróság hatáskörébe utalta mindazokat a bűncselekményeket, amelyekre a törvény halálbüntetés kiszabását is lehetővé tette, a visszaesőként vagy bűnszövetségben elkövetett és különösen nagy értéket érintő, illetőleg különösen nagy kárt okozó lopás, rablás, sikkasztás, csalás vagy hűtlen kezelés bűntettét. A politikai szemlélet és a gazdaságirányítási rendszer változásának megfelelően ekkor már nem is említették a tervgazdálkodást vagy a közellátást sértő bűncselekményt, a devizagazdálkodási pereket pedig a járásbíróságok hatáskörébe utalták. E törvény szerint hazaárulás, kémkedés, ezekre vonatkozó feljelentési kötelezettség elmulasztása, más a szocialista állam sérelmére elkövetett hasonló tettek és légi jármű elfoglalása ügyében kizárólag a Fővárosi Bíróság lett illetékes.

2.6.5.5. KÜLÖNBÍRÓSÁGOK

Katonai bíróság az egész időszakban működött egyes nagyobb helyőrségekben és magasabb katonai egységek mellett. Első fokon és általános hatáskörrel járt el a fegyveres erők, a külön jogszabályban meghatározott fegyveres testületek (például a munkásőrség) és a rendészeti szervek tagjainak büntetőügyeiben. Hatásköre kiterjedt a polgári személyek által elkövetett, de a honvédelem érdekeit közvetlenül veszélyeztető bűncselekményekre (például hadkötelezettség megtagadása). A katonai bíróságnál elnök (elnökhelyettes), hivatásos bírák és - mint minden első fokon eljáró fórumon - népi ülnökök működtek. A bíróság végzése ellen a Legfelsőbb Bírósághoz lehetett fellebbezni, ahol az ügyeket másodfokon a katonai kollégium tagjaiból létrehozott tárgyaló tanács bírálta el.

Az 1972. évi IV. törvény értelmében munkaügyi bíróságot hoztak létre minden megyeszékhelyen és Budapesten, amelyek 1-1 hivatásosos bíróból és 2-2 népi ülnökből álló tanácsban ítélkeztek. Hatáskörükbe tartozott a munkaügyi döntőbizottságok, a szolgálati felettesek, a szövetkezeti döntőbizottságok (és a közgyűlés) ha