Nyulásziné Straub Éva: Építészeti emlékek a Magyar Országos Levéltárban. A Magyar Országos Levéltár kiállítása a millecentenárium tiszteletére (Budapest, 1996)

I. Településrendezés

tympanon helyett félkörív épült. (Nepauer 1750-70 között több budai épület tervezését, építését, illetve átépítését végezte: pl. a Fő utcai Szt. Flórián templom, a Margit körúti ferences templom, vagy a budavári városháza rokokó lépcsőháza és nyugati szárnya.) A Szent Anna templom és plébániahivatal végső, mai formáját az 1935-36-os átépítéskor nyerte el. A tervrajzon a felirat német nyelvű. Mérete: 42 x 38,5 cm Jelzete: T 18 - No. 53. 2. tárló 5. A Lukács fürdő színezett helyszínrajza a Lukács és a Császár fürdő' tervrajzával - 1882 Budapest életében a hév- és gyógyforrásoknak mindig jelentős szerepe volt. A Margit híd budai oldalán fekvő Lukács fürdő épülete szorosan összefügg a szomszédos Császár fürdőével. A helyszínrajzon látható terület nevezetes gyógyforrásai a Malom tó, a Szikla forrás, a Római forrás, a Török forrás és az Iszap tó forrásai látták el a fürdőket. A Lukács fürdő helyén a török korban egy négy saroktornyos, középkori várból átépített lőpormalom épülete állt, amelyet a törökök Baruthane-nak neveztek. Az 1686-ban történt visszafoglalás során sértetlenül került a császáriak birtokába, akik még hosszú ideig lőpormalomnak használták. A malmot az épülettől nyugatra lévő hegy lábánál fakadó meleg fonások és az itt keletkezett tó, a Malom tó vize hajtotta. A malom télen is működött, mert a vize nem fagyott be. A Malom tó környékének hévizeit a törökök előszeretettel használták fel fürdők létesítésére. A mai Lukács fürdő helyén állt Baruthane közelében a török történeti források több fürdőt is említenek, mint pl. „a deszkás hév-fürdőt", amely akkor is megtartotta a nevét, amikor már az ideiglenes faépítmányt kőépület váltotta fel. A múlt század ötvenes éveiben a Császár malom udvarában működött egy szerény, pár kádas fürdő, amelyet a nép „Lyukas fürdőnek" nevezett, valószínűleg a Lukasz nevű fürdőtulajdonos neve után. 1863-ban a fürdőt bővítették, de tervei nincsenek már meg. Palotai Rezső 1884-ben megvette a fürdőt a kincstártól, és jelentős fejlesztésbe kezdett. A Császár malmot lebontotta, s 1893-ban iszapfürdőt, gőzfürdőt, gyógyszállót és uszodát építtetett. Az új fürdőépületet idősebb Ray Dezső építette. A Császár fürdő török részét egy 1841-ben ott talált, vörös márványból faragott felirat szerint Szokullu Musztafa budai pasa építtette 1570-ben. A híres boszniai család tagja Buda nagy mecénása volt. A fürdő 1686-ban épségben került a császári csapatok birtokába. A barokk építészet kiváló mestere, Fischer