Nyulásziné Straub Éva: Építészeti emlékek a Magyar Országos Levéltárban. A Magyar Országos Levéltár kiállítása a millecentenárium tiszteletére (Budapest, 1996)

I. Településrendezés

I. Településrendezés 1. tárló /. A husztí vár és környékének színezett helyszínrajza -1755 A helyszínrajz a várat, a környező birtoktesteket és épületeket mutatja be a Huszt folyóval és az összekötő utakkal. Huszt első vára feltételezhetően a tatárjárás után épült. A XIV. század elején a Kanizsaiaké, majd a Drágfy család kapta Zsigmond királytól adományként. A XV. század végén ismét koronabirtok lett. A Rákóczi szabadságharc idején a rosszul fizetett német őrség harc nélkül átadta a várat Rákóczi híveinek, és az az ellenállás felvidéki centrumává vált. A szatmári béke (1711) után a várat átadták az osztrákoknak, leszerelték és kiürítették. 1723-ban villámcsapás érte, s ezzel megkezdődött végső pusztulása. A helyszínrajzot 1755-ben Carolus Josephus Hauer osztrák mester készítette. Ezidőtájt a nagyközség a Máramaros vármegyei huszti járás központja volt. Mérete: 48 x 43 cm Jelzete: S 11-No. 277. 2 Sárospatak belterületének helyszínrajza - 1785 Sárospatak - egykoron Sáros Kispatak és Sáros Nagypatak - színezett helyszínrajza a parcellák helyrajzi számával és épületjelöléssel. A Zemplén vármegyei város legjellegzetesebb építménye, a déli részen álló vár az Árpádkorban épült, a Pálóczi, Perényi, Lóráritffy, majd 1617-től a Rákóczi család tulajdonában volt. I. Lipót 1702-ben szétbonttatta, s mellette csak a XIX. század elején épült fel a Bretzenheim, később Windischgrátz kastély. A helyszínrajz éppen a köztes állapotban, 1785-ben készült. A vár, illetve a kastély mellett a ferences rendi rendházból kialakított, 1580-tól működő és folyamatosan fejlődő, bővülő református alsóbb, majd főiskola Sárospatak kiemelkedő nevezetessége. Itt tanított 1650-54 között Comenius, aki a főiskolát lényegesen megreformálta. A helyszínrajz jelmagyarázata latin nyelvű, készítette Franciscus Römisch földmérő mérnök. Merete: 46,5 x 60 cm Jelzete: S 11 - No. 493.